A Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt 99 földrengés pattant ki. Ebből vont le következtetéseket a Műegyetem TTK dékánja.
Augusztus 19-én 8.43-kor egy 1,7-es magnitúdójú Békés vármegyei földrengéssel hazánkban szokatlan eseménysor kezdődött el: az első, kis rengést követően 30 perccel később, majd újabb 3 perccel később egy 4,0 és egy 4,1 magnitúdójú rengés pattant ki. Helyi beszámolók szerint voltak, akik kiszaladtak házukból, és számos megfigyelő kamera is rögzítette a rengéseket.
A Portfolión megjelent véleménycikkében Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja azt írja, önmagában a földrengés nagysága nem lenne szokatlan, ám a Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, 99 földrengés pattant ki. A felhőszerűen elhelyezkedő, rövid idő alatt kipattanó földrengések nem tipikusak hazánkban, főleg mivel kis mélységben, 6-8-10, illetve 20 km közötti mélységben pattantak ki.
Aszódi Attila a paksi telephely biztonsága kapcsán ugyanakkor megjegyezte,
a Kondoros környéki rengéseknek nincs relevanciája a légvonalban mintegy 150 km-re elhelyezkedő paksi telephely földrengésbiztonsága tekintetében,
sokkal inkább az a kérdés merül fel, hogy a nagy számú, felhőszerűen elhelyezkedő földrengés-epicentrum nem emberi tevékenység eredménye-e?
Békés vármegyében ugyanis több olyan projekt is zajlik, amely emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet:
Utóbbihoz példának felhozott egy Bázelben történt esetet, ahol egy geotermikus projektet terveztek megvalósítani, de miután elkezdték az erőmű működéséhez szükséges folyadékot a mélyrétegekbe injektálni, az azt követő négy hónapban összesen 13 500 kisebb földrengést regisztráltak, melyek közül a 200 legnagyobb 0,7 és 3,4-es magnitúdó közötti volt.
Bár a bázeli és a Békés vármegyei geológiai környezet „nagyon eltérő”, az épített környezet is nagyon más, az eset mutatja, hogy
„a Kondoros környéki szeizmológiai eseményeket komolyan kell venni, és a geológus, geofizikus szakembereknek válaszolniuk kell a felvetődött kérdésekre”.
Aszódi Attila szerint a 99 földrengésből álló földrengésfelhő azért is figyelemztető jel, mert hazánk éppen most tervez egy nagyobb ívű geotermikusenergia-programot megvalósítani, melynek az egyik fontos környezeti következménye a szeizmológiai kockázatok növekedése. „A kérdés komoly, vizsgálatot és intézkedéseket igényel. Az intézkedések között említeném azt is, hogy a Békés vármegyei események a magyarországi aktív törésvonalak felülvizsgálatát is megkövetelik” – írja.
Az itt elérhető, 2023-as szeizmológiai térképen a Kondoros környéki területen egy szaggatott vonal potenciális aktív törésvonalat jelöl. A nagy számú földrengés alapján ez aligha maradhat a potenciálisan aktív kategóriában.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
