Aszad rendszere a fő oka a migránsválságnak

Minden országnak szuverén joga eldönteni, hogyan védi meg határait, a migránsokkal azonban emberségesen kell bánni – erről beszélt többek közt lapunknak az amerikai külügyminisztérium emberi jogokért felelős helyettes államtitkára. Robert Berschinski, aki négy napot töltött Magyarországon, nyomatékosította, Washingtonnak továbbra is vannak aggályai a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatban hazánkban, és ezeket szóvá is teszik.

– A híradásokban arról lehetett olvasni, hogy a magyarországi látogatása a diplomáciában szokatlanul hosszúnak tűnik.
– Szerintem négy nap teljesen megfelelő időkeret. Még új vagyok ebben a pozícióban, három hónapja neveztek ki külügyi helyettes államtitkárrá. Nagyon sok emberrel szerettem volna találkozni Magyarországon, tisztségviselőkkel nemzeti és helyi szinten, civil szervezetek képviselőivel, vallási vezetőkkel, roma képviselőkkel, s ehhez négy napra szükség van.

– Sikerült tehát mindent megtudnia Magyarországról, amit szeretett volna?
– Ezt azért nem mondanám. Az azonban biztos, hogy nagyon sokat tanultam az itteni helyzetről.

– Látogatásának fő témája a migrációs helyzet. Magyarországot az elmúlt időben sok nyugat-európai ország kritizálta amiatt, hogy előtérbe helyezte a nemzet- és az EU-védelmet, s többek közt kerítésekkel zárta le az egyes szakaszokon a zöldhatárt. Washington ugyanakkor nemigen foglalt állást az ügyben. Ezt lehet úgy értelmezni, hogy alapvetően egyetértenek a magyar kormány intézkedéseivel?
– A mi álláspontunk az, hogy minden országnak saját szuverén joga eldönteni, hogyan védi meg a határait, magáról a kerítés felállításával kapcsolatban ezért nem is fogalmazunk meg álláspontot. Az Egyesült Államok üzenete azonban az, hogy valamennyi kormánynak tisztességes, méltóságteljes elbánásban kell részesíteni a migránsokat, s biztosítani kell nekik emberi jogaikat. Mi erre szólítjuk fel valamennyi kormányt Európa-szerte.

– De akkor érthetem úgy, hogy az emberáradat kerítéssel történő feltartóztatásával az Egyesült Államoknak alapvetően nincsen semmi gondja, feltéve, hogy az országon belül a migránsokkal megfelelően bánnak a hatóságok?
– Az ilyen jellegű kérdéseket mi Európára bízzuk. Nagyon összetett helyzetről van szó, amelynek megfelelő kezeléséről az Európai Unión belül jelenleg is számos párbeszéd zajlik. Az azonban tény, hogy sokan az ide érkezők közül valóban háborús térségekből jöttek, olyan helyekről, ahol veszélyben forgott az életük. Ezeknek az embereknek biztosítani kell az őket nemzetközi jogszabályok alapján megillető jogaikat.

– Mi a véleménye azokról a kritikákról, amelyek az Egyesült Államok külpolitikáját teszik részben felelőssé az európai migránsválságért? Jogosak ezek a kritikák?
– Azt mondanám, hogy a menekültek áradatáért a döntő felelősség Szíria diktátorát, Bassár al-Aszadot terheli. Minden más annak az eredménye, hogy az emberek, akik egy diktátor és az Iszlám Államhoz hasonló terrorszervezetek közé szorultak be, ki akarnak törni a rettenetes körülmények közül.

– Mint utalt rá, útjának másik kiemelt célja a romák helyzetének megismerése volt. Ha jól tudom, a minap ellátogatott Miskolcra, hogy megismerje az ottani helyzetet. Mit tapasztalt?

Hírdetés

– Colleen Bell nagykövet asszonnyal közösen utaztunk le Miskolcra kedden, és ott számos roma vezetővel és roma lakossal is találkoztunk. Végigmentünk a város azon részén, ahol az úgynevezett számozott házak állnak (azok az ingatlanok, amelyeket érint a városrész telepfelszámolási programja – a szerk.) és a megjelöltek közül több otthonba is beinvitáltak minket. Nekünk az a tapasztaltunk, hogy a helyiek félelemben élnek. Többen arról meséltek, hogy rendszeresen járnak hozzájuk csoportosan ellenőrzés céljából városi tisztviselők, és egyes jelentések szerint ezeknek a látogatásoknak a valódi célja a helyiek megfélemlítése. Az amerikai kormány ezzel kapcsolatban aggodalmát fejezte ki, s erről egyeztettem Miskolc polgármesterével is. Megbeszéltük, hogy egyetlen kisebbséget sem szabad kiszemelni és diszkriminálni. Remélem, az üzenet célba ér.

– A polgármester utalt arra, hogy kész változtatni a helyzeten?
– Majd meglátjuk, hogy mi lesz. Őszinte, nyílt hangvételű beszélgetés volt mindkét fél részéről. Ezt az ügyet egyébként több állami szintű tisztviselőnél is szóba hoztam. Pillanatnyilag csak annyit mondhatok, hogy az Egyesült Államoknak az az álláspontja, nem szabad diszkriminálni vagy megfélemlíteni az ott élőket, s tiszteletben kell tartani a jogaikat.

– Szó volt az útja során arról, hogy Szíriában milyen, esetleg a magyarokkal közös lépésekre lenne szükség a jövőben, hogy ezek az áldatlan állapotok megszűnjenek?
– Nem. A látogatásomnak elsősorban az volt a célja, hogy a magyar kormánnyal megvitassuk az amerikai kormány által már korábban is megfogalmazott aggodalmakat, többek közt az emberi jogok, és a demokrácia állapotát illetően. Elődöm (Thomas Melia – a szerk.) számos alkalommal jött Magyarországra, hogy ezekről tárgyaljon. Ittlétem alatt sok olyan területről esett szó a magyar féllel, amelyekkel kapcsolatban továbbra is vannak fenntartásaink. Ilyen például a választási törvény módosítása, az egyházi törvény, a korrupció mértéke, de szintén ide tartozik a menekültekkel kapcsolatos kormányzati kommunikáció, illetve a roma és zsidó közösséget érintő egyes ügyek.

– Az elmúlt hónapokban Washington kevesebb kritikát fogalmazott meg a Magyarországgal szemben. Ezek szerint tehát ennek oka nem az, hogy a korábbi, önök által kifogásolt problémák megoldódtak. A kevesebb kritika tehát egy tudatos diplomácia hangnemváltás eredménye?
– Ezeket a témákat most sem kezeljük másképp. Colleen Bell nagykövet és az amerikai kormány egyéb tisztviselői folyamatos kapcsolatban állnak a kormány és az ellenzék vezetőivel az említett ügyekben, és én is nyíltan beszélek ezekről a témákról. Annyit biztonsággal kijelenthetek, hogy a nagykövet asszony a jövőben is több nyilatkozatot fog tenni.

– Beszéljünk egy kicsit az Egyesült Államokról, illetve az emberi jogok ottani helyzetéről. A fergusoni incidenssel Amerikában a felszínre törtek mélyen lappangó etnikai vonatkozású feszültségek. Mi itt a médián keresztül látjuk az ottani eseményeket, az pedig sokszor torz. Ezért is kérdezem önt, hogy hol tart jelenleg a helyzet. Továbbra is fokozódnak az indulatok? Hogyan lehet egyáltalán orvosolni hosszú távon azokat a töréseket, amiket Ferguson és az azóta történt, hasonló incidensek okoztak az amerikai társadalomnak?
– Mint tudja, külpolitikai, nem belpolitikai területen dolgozom. Ugyanakkor annyit elmondhatok, hogy Ferguson egy nemzeti szintű párbeszédet indított el az Egyesült Államokban arról, mi a rendőrség szerepe és hatásköre, hogy milyen bánásmódban részesülnek az Amerikában élő kisebbségek tagjai, illetve hogy ők maguk hogyan élik meg azt, ahogyan bánnak velük. Úgy gondolom, hogy még nagyon sok a munkánk ezen a téren, de pozitív előjelű változások már most vannak. Mindennek az alapja, hogy – miként erről az elmúlt napokban a magyar kollégáimmal is beszéltem – szükség van egy erős szabad sajtóra és erős civil szférára ahhoz, hogy a felmerülő problémákra rá tudják irányítani a figyelmet, a kormány pedig meg tudja tenni a szükséges intézkedéseket, hogy javítson a helyzeten. Mindig ez kell hogy legyen a cél.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 10. 02.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »