Árulás: saját társuk hallgatta le Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt az ominózus találkozón

Nem a hírszerzés hallgatta le a kézdivásárhelyi 64 vármegyéseket az ominózus 2015. októberi találkozón. A szervezet egyik tagja vette fel a beszélgetést, és juttatta el a hatóságokhoz. Ő védett tanúként jelent meg a Bukaresti Táblabíróságon zajló perben, ahol rajta kívül egyetlen ember vallott Beke István Attila és Szőcs Zoltán ellen: Bandi Szabolcs.

Tóth Bálint (HVIM-szóvívő) és Beke István

Beke István és Szőcs Zoltán ellen 2016. május 18-án emelt vádat a DIICOT. A nyilvános tárgyalási szakasz szeptember 13-án kezdődött, október 7-én hallgatták ki az első tanút.

Az október hetedikén elsőként kihallgatott egykori HVIM-tag saját vallomása szerint Beke és Szőcs barátja volt 2015 decemberéig. Előtte hét éven át volt tagja a HVIM-nek, ebből négyben „egy szűkebb körhöz tartozott”. Egyike volt annak az öt személynek, akik részt vettek a Beke cégirodájában, a románok vádja szerint 2015. október 10-én lezajlott „konspiratív találkozón”, amelyen leszögezték – szintén a románok vádja szerint – a december elsejei „merénylet” részleteit.

Vallomásában Bandi segített az ügyészségnek, és nem segített a vádlottaknak. Egy adott ponton megemlítette, hogy a beszélgetés fordításában nem jelenik meg, hogy a résztvevők sokszor felnevettek, de amikor a bíró ennek a jelentőségéről kérdezte, visszakozott. Később Szőcs Zoltán ügyvédje is rákérdezett: előfordult-e, hogy viccből mondtak bizonyos dolgokat csak azért, mert tudták, hogy az üléseiket a titkosszolgálat megfigyeli? Bandi Szabolcs határozott válasza: nem.

Hírdetés

Bandi Szabolcs

Bandi megerősítette a vád másik stratégiai állítását, amely a találkozó és az ott megbeszéltek komolyságát hivatott alátámasztani. Azt állítja, hogy a jelenlévőknél nem volt mobiltelefon, a készülékeket minden találkozó előtt az autóban hagyták, vagy összegyűjtve egy másik helyiségben.

Nem tudta felsorolni, kik vettek részt az október 10-i beszélgetésen, viszont megerősítette: ő rögzítette a beszélgetést. Az ügyész kérdésére elmondta, hogy mi volt a „petárdaszerkezet” célja: „a szerkezet Kézdivásárhelyen, a románok ünnepén kellett volna működésbe jöjjön”. A tolmács elakadt, és zavarában visszakérdezett: fel kellett volna robbantani? „Működésbe kellett volna hozni” – hangzott a válasz.

Bandi Szabolcs erősítette meg, ami az oláh ügyészség szerint a HVIM elsődleges motivációja: Nagy-Magyarország visszaállítása. A vád szempontjából ez azért különösen fontos, mert a terrorizmus elhárításáról szóló 2004/535. törvény szerint egy bűncselekményt a politikai motiváció tesz terrorcselekménnyé; e nélkül holmi petárdák felrobbantása kihágásnak, esetleg rongálásnak minősülne, és fel sem merülne a közösség elleni merénylet.

(Itthon.ma – Átlátszó nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »