Világszerte hozzávetőlegesen 390 millió ember szenved asztmában. E krónikus gyulladásos légúti betegség idei világnapjának fő üzenete a vele kapcsolatos tévhitek leleplezése. Annak ellenére, hogy viszonylag elterjedt betegségről van szó, sok mítosz és hamis információ él róla a köztudatban.
Az asztma nem csak gyermekbetegség, és végképp nem fertőző, amint gyakran tévesen állítják. Olyan „információ” is napvilágot látott, hogy káros az asztma gyógymódja. Sajnos a sok hiányos információ hatására csökken a kezelési kedv. A szakemberek pedig állítják, hogy a korszerű gyógymódnak köszönhetően normális és teljes értékű életet lehet az asztmával élni úgy, hogy a betegség egyetlen tünetét sem érzi a beteg.
Azt asztma a felső légutak krónikus betegsége, ami csökkenti a légutak átjárhatóságát. Jellegzetes tünete a légszomj, a száraz, ingerlő köhögés és a mellkasi nyomás. Bár gyulladásos betegségről van szó, ez a betegség nem fertőző, ugyanakkor a fertőzés szerepet játszat az asztma kialakulásában vagy ronthatja a beteg állapotát. Krónikus és az élet végéig tartó betegség az asztma, de a betegek gyakran lebecsülik. „Ha a kezelés nem megfelelő, felgyorsul a tüdő működésének gyengülése. Ha a beteg még dohányzik is, rögzül a légutak elváltozása vagy átjárhatatlansága, s például krónikus tüdőbetegséggé fajulhat, ami jelentősen rontja a beteg életminőségét” – magyarázta dr. Štefan Laššán klinikai tüdőgyógyász.
Dr. Radovan Košturiak klinikai immunológus és allergológus olyan betegségnek tartja az asztmát, amely több tényező együttes hatására alakul ki. Sok légúti betegség már akkor elkezdődik, amikor a gyerek még meg sem született. „A gyerek egészségét az is befolyásolja, ha az anya dohányzik, s a terhesség alatt egészségtelenül élt. Fogékonyabbak az asztmára és az allergiára azok a gyerekek, akiknek születési súlyuk 2,5 kg alatt van, de negatívan hatnak a vírusos fertőzések és azok a gyógyszerek is, amelyeket az anya a szoptatás alatt szedett” – tette hozzá. Gyermek esetében figyelmeztető jel, ha megterhelő mozgás után fullasztó köhögés kapja el.
Dr. Ondrej Sukeľ, a Szlovák Gyógyszerészeti Kamara elnöke felhívta a figyelmet, hogy a pandémia kezdete óta a betegek ritkábban járnak orvoshoz. Ehelyett betérnek a gyógyszertárba és a betegséget maguk diagnosztizálják. „Legtöbbször nazális kortikoidokat vásárolnak, és maguk határozzák meg használatát. Egy időre ugyan így is segít, de késlelteti a diagnózis felállítását, s közben a betegség tovább halad előre” – tette hozzá.
A gyógyszerésznek figyelmeztetnie kellene a beteget, és javasolnia kellene neki, hogy menjen orvoshoz, mert az allergiás náthából asztma is lehet. Az esetek 20 százalékában ez történik. Dr. Košturiak szerint az allergiás nátha esetében főleg a vény nélkül kapható preparátumok kérdésesek. Néhány napi használat után az orr nyálkahártyája számára mérgező.
Annak ellenére, hogy a vírusos fertőzések a légcsőasztma súlyosabb változatainak leggyakoribb kiváltói, a jól kezelt betegek a pandémia idején sem voltak veszélyben. Az inhalációs kortikoidok ugyanis visszaszorítják a gyulladást, csökkentik a légutakban a vírusok szaporodását. Dr. Štefan Laššán hozzátette: „Mivel a betegek kevesebbet jártak-keltek, találkozgattak ismerőseikkel, gyakrabban fertőtlenítették a kezüket és szájmaszkot viseltek, ritkábban fordult rosszabbra az asztmás beteg állapota.”
Gyakori probléma, hogy az asztmás fél a kortikoidok használatától, pedig inhalációs formában modern, nagyon hatékony kezelést jelent, s fordulatot hozott az asztma kezelésében. „A kortikoidokról nagyon rossz kép alakult ki. Sokan azt hiszik, hogy rengeteg mellékhatásuk van. Tudni kell, hogy jelenleg a lehető legkisebb hatóanyag-mennyiséggel kezelik az asztmát, amit a beteg belélegez. Előfordulhat, ha a beteg más gyógyszert is szed, s az befolyásolja a kortikoidok anyagcseréjét.”
Tévhit az is, miszerint az asztmát csak akkor kell kezelni, ha a betegnek tünetei vannak. A kezelés sikere épp a kis gyógyszeradagok hosszú távú és rendszeres alkalmazásától függ. Az asztma modern gyógymódja olyan életminőséget biztosít a páciensnek, amikor úgy érzi, nem is beteg. Problematikusnak mutatkozik az inhalációs gyógyszerek alkalmazása is, ugyanis az idősebb páciensek gyakran nem jól alkalmazzák, pedig a kezelés sikere attól is függ, hogy helyesen inhalálnak- e.
Dr. Ondrej Sukeľ elmondta, hogy ma már vannak modern inhalációs rendszerek, amelyek a szükséges gyógyszeradagot pontosan adagolják. A gyerekeknek sem kell külön elsajátítaniuk a technikát. Ezzel kapcsolatban jogos a bírálat, hogy nem jó e segédeszközök hozzáfizetési rendszere. A régebbi vagy olcsóbb inhalációs rendszerekbe azonos hatás eléréséhez dupla gyógyszeradag kell. Az újabb, modern eszközért a betegnek nem kis összeget kell hozzáfizetnie. Ez is lehet az oka annak, hogy a beteg elhanyagolja a kezelést, vagy nem az orvos utasításai szerint lélegzi be a gyógyszert.
(kovács)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
