Áremelés hetente, bűnözés és tisztogatás az egyébként dúsgazdag országban

Áremelés hetente, bűnözés és tisztogatás az egyébként dúsgazdag országban

Menekülnek a világ legnagyobb szénhidrogén-tartalékát birtokló Venezuelából azok, akik még tehetik: van félretett pénzük és féltenivalójuk az életükön kívül. Az előző fél évben a tavaly 31,6 millió lakosú országban tapasztalható ellátásbeli hiányosságok, a elharapózó bűnözés, valamint a szocialista berendezkedés miatt több mint tízezren települtek át csak Spanyolországba, ahol már több mint negyedmillión venezuelai él. Egyre inkább hasonlítanak a dél-amerikai országban tapasztalható viszonyok arra, amilyenek Kubát jellemzik. Azzal a különbséggel, hogy Venezuela nemcsak olajban, hanem más ásványkincsekben – például aranyban és gyémántban – is gazdag. Ám az ott élők a nélkülözés miatt elmenekülnek, főként a nyugati szomszéd Kolumbiába – ahová már félmillióan érkeztek –, de Brazília is célországgá vált, itt a határ menti településeken találkozni sok venezuelaival. Az egyesült államokbeli Floridában a kubaiakon kívül a venezuelai emigránsok vannak a legtöbben. Az országban uralkodó válság kirobbanása óta milliók választották ideiglenes, de inkább végleges hazának a világ 41 másik államát.

A helyzet pedig tovább romolhat, hiszen a szocialista berendezkedés helyi változatát képviselő Nicolás Maduro elnök nem képes megállítani az inflációt, amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a hiányos adatok ellenére 652 százalékosra becsül az idén. Kénytelenek a vállalkozók hetente kétszer árakat emelni. Amikor Maduro kormánya nem tudta fizetni a törlesztőrészleteit, a Standard & Poor’s és a Fitch, két nagy hitelminősítő szelektív csődhelyzetnek minősítette a venezuelai pénzügyi állapotokat. A pénz- és befektetői hitelszűke miatt Maduro novemberben saját virtuális pénzt vezetett be, a petrót, hogy ezzel védje ki az amerikai gazdasági szankciókat.

Hírdetés

Venezuelában a politikai helyzet is nagyjából változatlan április óta, amikor a megosztott ellenzéknek utoljára sikerült tömeges utcai tüntetéseket szerveznie Maduro ellen. Akkor azért kezdődtek a demonstrációk, mert a baloldali elnök úgy döntött, megfosztja hatásköreitől a 2015 végén törvényesen megválasztott és óriási ellenzéki többségű parlamentet. Nyáron még egyértelműbb módon jelezte, hogy terhére van a nyugati demokráciákéhoz hasonló intézmény: meghirdette az alkotmányozói nemzetgyűlést, ezzel párhuzamos, de kormánypárti többségű parlament létrehozására készült. A fegyveres erőkön belül – kubai segítséggel – még mindig az ő hívei vannak többségben, ezért tud tisztogatást rendezni az igazságszolgáltatás vele szembefordult vezetői ellen.

Egyelőre nem tudni pontosan, hogy a néhai előd, a 2013 márciusában elhunyt radikálisbal-oldali népvezér, Hugo Chávez hívei miért kerültek szembe a kubai kommunista vonalat lelkesen követő Maduróval. Az elnök ugyanis sorra távolítja el Chávez híveit a fontos posztokból. Rafael Ramírez példája lehet az egyik magyarázat. Ő Chávez idején az energiaügyeket irányította, tíz évig állt a valaha sokkal szebb napokat látott PDVSA olajóriás élén, legutóbb pedig ENSZ-nagykövet volt. Elmozdítása egyik okaként a hivatalos magyarázat is azt említette, hogy bírálta Madurót. Az elnök nem tűri a kritikát, Ramírez ezért kellett lemondjon két héttel ezelőtt, sőt, távollétében eljárás is indult ellene korrupció vádjával.

Maduro háromból két fronton egyébként jól áll: a hivatalos és a belső ellenzékkel szembeni küzdelemben. Ma a korábbinál is megosztottabb az ellenzék, hiszen több párt nem is vett részt a december 10-én tartott helyhatósági választásokon. Erről persze Maduro tehet, ezen pártok vezetőinek egy része vagy börtönben van, vagy külföldre menekült. Az Európai Parlament a múlt héten szerdán adta át a még októberben a venezuelai ellenzéknek ítélt Szaharov-díjat, amit az emberi jogok védelméért és a gondolatok szabadságáért alapítottak 1988-ban. Jövőre elnökválasztások lesznek, és mivel Maduro nyeregben érzi magát, a szocialista párt (PSUV) számára roppant kedvező helyhatósági választások után közölte, hogy nem hagyja majd indulni az ellenzék jelöltjeit. Maduro most orosz és kínai segítséget vesz igénybe a harmadik és sokkal nagyobb próbatételhez, a gazdasági és pénzügyi nehézségek leküzdéséhez. Ez sokkal nehezebb meccsnek ígérkezik, és nem biztos, hogy ő nyer.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.12.18.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »