Aranytojást tojó tyúkból Achilles-sarokká lépett elő az autóipar Közép-Európában, amely a Reuters hírügynökség szerint a koronaválságból való kilábalás legfőbb akadályozó tényezője.
A hírügynökség összefoglalója szerint az autógyártás a koronavírusjárvány első hulláma után még nem tért teljesen magához, ami rossz hír Csehország, Szlovákia és Magyarország számára. Leginkább azért, mert az ipar zuhant meg legnagyobb mértékben a koronválság miatt, és egyúttal ez az ágazat kap erőre a járvány után a leglassabban – ez pedig negatívan befolyásolja a GDP-t.
Áprilisban a Visegrádi országok autóipari szövetségeinek vezetői közös levélben hívták fel Brüsszel és a nyugat-európai tagállamok figyelmét arra, hogy a négy V4-es ország autóipara együttesen 1,3 millió embernek ad munkát és az uniós járműtermelését ötödét adja.
Ez a szektor produkálja a magyar GDP 4-6 százalékát, a cseh GDP 10 százalékát és a szlovák kibocsátás 13 százalékát. Tekintve, hogy több közép-európai autógyártó 20-25 százalékos termeléscsökkenéssel kénytelen számolni, ez Magyarország számára minimum 1-1,5 százalékos, Csehország esetében 2 százalékos, Szlovákia számára pedig 3 százalékos GDP zsugorodást jelent (és ez csak egyetlen ágazat).
Az EU előrejelzése szerint az idei bruttó hazai össztermék mindhárom fenti említett ország esetében csökkenni fog, közülük a legjobb helyzetben Magyarország lehet (-7 százalék), majd Csehország jön (7,8 százalék), végül Szlovákia (9 százalék) – hozzátesszük, hogy Szlovákia 9 százalékos mélyzuhanása egyben az EU harmadik legrosszabb mutatója.
Az autógyártók Közép-Európában még csak most térnek majd vissza a teljes gyártókapacitásukhoz. A Daimler magyarországi üzemében augusztus első hetében indul újra a három műszakban történő gyártás. A zsolnai KIA szeptembertől tervez visszatérni a három műszakhoz –a dél-koreai autógyár termelése 27 százalékkal esett vissza az első félévben.
A nagyszombati PSA szerint őszig mindenképpen elegendő megrendelés áll rendelkezésükre a jelenlegi üzemszint fenntartásához.
A magyarországi Suzuki gyártása 20 százalékkal zsugorodott a koronaválság miatt, és még csak július közepén tértek vissza a kétműszakos termeléshez.
A Cseh Autóipari Szövetség sem tudott jobb számokat felmutatni. Előrejelzésük szerint a cseh autóipar kibocsátása idén ötödével esik vissza, a bevétel pedig legalább 8,2 milliárd euróval csappan meg.
A V4-es autóipari szövetségek EU-nak címzett levelükben az ellátási láncok gyors újbóli felállítását, pénzügyi támogatást és a szigorú szabályozás enyhítését kérték. Egyelőre azonban semmilyen választ nem kaptak, sokat elárul azonban, hogy az Európai Bizottság szerint az autóipari szektor szabályozásának enyhítése nem jelentheti a környezetvédelmi célok késleltetését vagy csökkentését. Magyarul: az egyébként szakértők nélkül, bürokraták íróasztalánál készült zöldpolitika Brüsszelben fontosabb, mint a 1,3 millió közép-európai állása.
Ráadásul az EB úgy véli, hogy épp a szigorú környezetvédelmi szabályok jelentik a legjobb módszert a versenyképesség és a fejlesztések előmozdítására. Ezzel azonban könnyű vitatkozni: nyilván nem a második világháború óta látott legnagyobb gazdasági válság kibontakozásakor kellene ragaszkodni a terhet jelentő törvényi keretekre, tekintve, hogy esetünkben 1,3 millió család megélhetése múlik rajta.
Az autóipar felülreprezentáltsága Közép-Európában megmutatta a globális ellátási láncok sérülékenységét. Egy járvány megakadályozta az alkatrészek beszállítását, ami ellehetetlenítette a gyártást, fizetett kényszerszabadságra küldve az alkalmazottak legnagyobb részét. Majd, az autószalonok keresletének átmeneti megszűnésével most a járvány után csigatempóban kezd észhez térni az az ágazat, amelyre a foglalkoztatás és az export épül.
És ha ez nem lenne elég, a következő hetekben (mikor épp a három műszakos termelést állítanák vissza az autógyárak) minden figyelem a járvány második hullámára fog szegeződni.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
