A világháborús csatahajók számára a működéshez szükséges egyik technológia az áramfejlesztés volt. A német csatahajókat ezen a téren jól tervezték meg, ami egyes területeken új képességeket és megbízhatóságot is biztosított.
A generátorok
A Bismarck osztályú csatahajók energiaigényének kielégítéséről 8, egyenként 500 kilowatt teljesítményű dízelgenerátor, valamint öt darab 690 kilowattos és egy 460 kilowattos turbógenerátor gondoskodott. Ezeket négy generátorteremben helyezték el. A hátsó turbinaterem két oldalán elhelyezett 1. és 2. generátorteremben négy-négy dízelgenerátort építettek be, míg a XIV rekeszben, a kisegítő kazán mellett jobboldalt lévő 3. generátorteremben három 690 kilowattos turbógenerátor, az ugyanitt baloldalt lévő 4. generátorteremben pedig két 690 kilowattos, és egy 460 kilowattos turbógenerátort helyeztek el.
A generátorok összteljesítménye 220 voltos feszültségnél 7910 kilowatt volt, ami bőségesen elegendő volt a hajó gépeinek ellátására. Normális esetben a Bismarck osztályú hajók energiaigénye 3950 kilowatt volt, de ha minden rendszert teljes kapacitással működtettek, a maximális áramfelvétel akkor sem haladta meg az 5920 kilowattot. A generátorok tehát jelentős teljesítménytartalékkal rendelkeztek, és több generátor kiesése esetén is biztosítani tudták a hajó villamos ellátását.
Tűzvezetés
Az egyik jelentős technikai fejlesztés a német csatahajókon a britekhez képest a váltóáram használata volt. Ennek az volt az egyik következménye, hogy a német csatahajók fejlettebb tűzvezetést használhattak, mint a brit hajók, amiken egyenárammal működtek a berendezések.
Az egyik fejlesztés, amit a német csatahajók megkaphattak a váltóáram miatt, a lövegek távvezérlése volt. Mivel a német csatahajók nehézlövegeit közvetlenül a harcálláspontból lehetett vezérelni, ezért pontosabb volt a tűzvezetésük.
Egy másik előny, amit a generátorok nagy összteljesítménye lehetővé tett, a lövegtornyok hatékony működtetése volt. Míg a brit KGV osztályú csatahajók lövegtornyai 2 fokot fordultak másodpercenként, addig a Bismarck osztály lövegtornyai másodpercenként 5 fokot fordultak.
A világháború alatt felemerült még egy technikai fejlesztés, amihez szükségesek voltak a generátorok: a rádiólokátorok. Egy nagyobb teljesítményű radar több száz kilowatt teljesítményt is igényelhetett a generátoroktól. Ezen a téren jól jött, hogy a német csatahajóknak bőven volt teljesítmény tartaléka, bár a korai német radaroknak viszonylag kicsi volt az áramfelvételük.
Összehasonlítás más csatahajókkal
Más korabeli modern csatahajókkal összehasonlítva a Bismarck generátorait, az látszik az adatokból, hogy míg a többi korabeli csatahajón a teljesítmény túlnyomó részét turbógenerátorok adták, addig a Bismarck osztály esetében a beépített teljesítmény több mint fele dízelgenerátorokból állt. Ez több módon is előnyös volt.
A dízelgenerátorok egyrészt kevesebb üzemanyagot fogyasztottak, mint a turbógenerátorok. Egy másik előny az volt, hogy míg a turbógenerátorok gőzzel működtek, addig a dízelgenerátorok esetében erre nem volt szükség.
A német csatahajók generátorai nem csak a dízelek miatt voltak jók, hanem az összteljesítményük is viszonylag nagy volt. Míg a Bismarck osztály esetében a beépített teljesítmény 7910 kilowatt volt, addig a brit King George V osztályon ez az érték csak 2800 kilowatt volt. A francia és az amerikai csatahajókkal összevetve az értékeket, az összteljesítmény hasonló nagyságrendű volt.
Videó egy azonos típusú, de tengeralattjárón alkalmazott dízelgenerátor beindításáról napjainkban:
(Olvasónktól)
Források:
http://www.kbismarck.com/propulsioni.html
http://www.wows.hu/index.php/item/73-tirpitz-csatahajo
https://www.reddit.com/r/WorldOfWarships/comments/au4c0m/electrical_power_output_of_world_war_2_battleships/
http://www.navweaps.com/index_inro/INRO_Bismarck.php
http://www.navweaps.com/Weapons/WNGER_15-52_skc34.php
http://www.navweaps.com/Weapons/WNBR_14-45_mk7.php
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
