Horn Gábort és gondolatait nem először vagyok kénytelen feldolgozni. Úgy írásban, mint pszichológusaim, azaz olvasóim segítségével.
Nem is olyan rég írtam arról a legendás esetről, amikor a mi Gáborunk Kálmán Olga művésznőnél azt bizonygatta, hogy a migráció azért hasznos nekünk, magyaroknak, mert a beözönlő, képzettség és kísérő nélküli mohamedán fiatalemberekből szinte kivétel nélkül új Elon Muskok, és Zuckerbergek lehetnek. Vagy legalábbis informatikai és egészségügyi szakemberek.
És ezt egészen komolyan mondta.
Én meg azt mondom egészen komolyan, hogy már borzasztóan unom ezt a szemenszedett hazugságot hetente megcáfolni, de ha Horn Gábor hetente elmondja, akkor én is kénytelen vagyok hetente válaszolni.
Tehát, akkor még egyszer:
a migránsokból nem lesznek Zuckerbergek, vagy Muskok. De még csak mezei programozók és aneszteziológusok sem. Legalábbis a kilencven százalékukból biztosan nem. Legjobb esetben betanított munkások lehetnek, és azok is csak akkor, ha előtte megtanulnak szépen (vagy legalább csúnyán) olvasni-írni. A saját nyelvükön. Aztán a befogadó nemzetek nyelvén.
Ezek után nem kizárt, hogy némelyikük el tud majd helyezkedni takarítóként, kubikosként, esetleg konyhai kisegítőként. Félreértés ne essék: ezeket az állásokat is be kell valakinek tölteni. Nem lehet mindenki babzsákokon elmélkedő és egzotikus gyümölcsök levéből készült turmixot kortyolgató startup-projektmenedzser.
Legutóbb is eljátszottam a gondolattal, hogy egy tanárember, egy volt államtitkár miért mond mégis olyanokat, hogy a bangladesi, pakisztáni, vagy gambiai analfabéta tevehajcsárok fogják megoldani a honi orvoselvándorlást. Mert ugyebár vagy az van, hogy Horn ennyire hülye, vagy az, hogy szándékosan hazudozik, ami tekintve, hogy mégiscsak egy olyan tanáremberről beszélünk, aki kicsiny és szeretett hazánk kormányzásában is részt vett, egyik eset megvalósulása esetén sem túl szívderítő opció.
Azonban, amiért ma a tollamra vettem a mi Gáborunkat, annak az az oka, hogy ő meg szájára vette a mi honfoglalásunkat. Egészen pontosan arról beszélt, hogy a honfoglaló magyarok is tulajdonképpen migránsok voltak. (Még mindig egy tanáremberről beszélünk!!!)
Mentségére legyen mondva, hogy ez a baromság nem az ő találmánya. Nem először hallom ezt az analógiát. De ha már úgy adódott, hogy ő is magáévá tette, és nagy hangon hirdeti, akkor nézzük csak meg közelebbről ezt „migránsok egyenlő honfoglalók témát.”!
Nos tehát: nekem alapvetően semmi, de semmi bajom nincs azzal, ha valaki liberális. Ha otthon, a négy fal között csinálja. Tényleg. Ha a kedvesen berendezett, újlipótvárosi lakása magányában, a számítógépe előtt végez önkielégítést olyan videókra, melyekben csillogó szemű közel keleti fiatalok gázolnak át határokon, kerítéseken, és országokon, hogy aztán felháborodva méltatlankodjanak – teszem azt – Svédországban, amiatt, hogy rohadtul hideg van (miközban a Soros alapítványok szórólapjain nagy, medencés házakat) és középkategóriás német autókat ígérnek nekik, azzal nekem az égegyadta világon semmi bajom.
Ha valakinek az a fétise az, hogy elfoglalja hazáját több millió január elsején született szír, akik mind homoszexuálisoknak, keresztényeknek, illetve szakálluk és ősz hajszálaik és négy feleségük ellenére tizenöt évesnek hazudják magukat, azzal sincs semmi bajom. Szabad országban élünk, mindenki olyan perverziónak hódolhat, amilyennek csak akar.
Mondom: otthon, a négy fal között.
Azonban, ha ez a vágya olyan szintet ér el, hogy azt már képtelen visszafojtani, és emiatt televíziókban, rádiókban, és újságcikkekben lobbizik érte, ráadásul hazugságokkal támasztja alá – az bizony már közügy. Mi több: nemzetbiztonsági kockázat.
Ellenben ha Horn Gábor szerint a migránsok honfoglalók (és nem fordítva!), azzal sincs semmi baj. Sőt! Tulajdonképpen örülök, hogy ő is ezt gondolja. Merthogy szerintem is azok. Szerintem is honfoglalók. Ami jelenleg zajlik, az bizony nem egy menekültkrízis, hanem népvándorlás. Új hont akarnak foglalni maguknak a Közel-Keletről és Afrikából ide taxizó, vagy ide taxiztatott szerencselovagok.
Tehát, végsősoron ebben teljesen egyetértek Horn Gáborral.
Az egyetlen markáns különbség köztünk, hogy én nem szeretném úgy végezni, mint az indiánok (apacsok, irokézek, navahók, cserokik) vagy, mint Szvatopluk morva fejedelem népe. És ha már szóba került Amerika és az ő indiánjai…
Rettenetesen buta libsik szoktak azzal érvelni, hogy „Ámériká” is a migránsok miatt lett az ami: a szabadság és a lehetőségek hazája. Ami bizony kivételesen tényleg igaz, azzal az egészen apró kis kiegészítéssel, hogy az európai migránsok előtte szépen, és precízen kiirtották az addig ott lakó, vidáman vadászó-halászó Winnetoukat. Pár, szóra sem érdemes milliót. Ugyanis ezek az úgynevezett honfoglalások a legritkább esetben szoktak konfliktusmentesen végződni. Vagy akár kezdődni.
Az esetek többségében az őslakosok, el nem ítélhető módon, először csak méltatlankodnak egy sort amiatt, hogy a honfoglalók levadásszák az állataikat, lehalásszák a halaikat, mintegy elhonfoglalva a földjüket. Később fegyvert ragadnak, hogy megvédjék a hazájukat, majd jön egy hosszabb-rövidebb matek, és győzzön a jobbik alapon, akinek a seregéből többen maradnak életben azoké lesz/marad a hon.
Így ment mindig is a tömeges „migrálás”. Így próbáltak a történelem során hont foglalni a migránsok és így próbáltak hont védeni az őslakosok.
Persze mindig voltak olyan hon(t)védők, akiknek a szervezetük nem termelt elegendő tesztoszteront, emiatt idegenkedtek a háborúsdizástól, a vértől, meg a csatazajtól. Nos belőlük lettek az árulok. Ők voltak azok, akik meglátva a török birodalom többmilliós seregét, megkeresték a hont foglalni szándékozókat, hogy némi pénzért és földért cserébe eladják a hazájukat, és a lelküket. Ezeket viszont később vagy a honfoglalók, vagy a honvédő hajították le bizonyos várak bizonyos fokáról.
Tanulság: senki sem szereti az árulókat. A hazaárulókat meg aztán végképp senki.
Mondanom sem kell, Horn Gábor és a korabeli soros ügynökök közé még véletlenül sem húznék semmilyen analógiát. Annál is inkább, mert az ellen oldal lemészárlása (lámpavasak, IFA platók hej!) nem jellemző ránk. Maradjunk annyiban, hogy Horn Gábor egészen egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy ha a migránsokat honfoglalókhoz hasonlítja és közben pozitív kontextusba helyezi, így aztán üdvözlésre méltónak gondolja azt a folyamatot, melynek során a honfoglalók elfoglalják a hazánkat, majd mindezért lobbizik is minden lehetséges fórumon, akkor végső soron megvalósítja a hazaárulás minősített esetét.
Horn Gábor nem hazaáruló, csak hülye. És bízunk benne, hogy ha elolvassa ezeket a sorokat, akkor rájön, hogy nem túl szerencsés a migránsokat a honfoglalókhoz hasonlítani, mert ez esetben nem lehet kizárni azt az eshetőséget, hogy bizonyos történelemben jártas emberek esetleg hazaárulónak nézzék.
Ezeket a történelemben jártas embereket szeretném nyugalomra inteni, mert szerény véleményem szerint Horn nem hazaáruló. Csak nem jártas a történelemben. És csak egy hülye.
Ahogy az indián hős mondaná: “Uff! Én beszéltem.”
Apáti Bence
The post Apáti Bence: Horn Gábor esete a honfoglaló migránsokkal appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
