Jobb a hazai magyar nyelvű oktatás a többséginél, de mindkettő elmarad a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak oktatásától, ezért bőven akad még tennivaló ezen a téren – foglalható össze tömören annak a panelbeszélgetésnek az üzenete, amelyet a Jobb pályán az oktatásunk? címmel tartottak a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében meghirdetett beszélgetés alaptémájául a 2022-es PISA-felmérés eredménye szolgált, amelyet 2023 decemberében tettek közzé, majd ez év elején végezte el ennek egy sajátos szemszögből készített elemzését Toró Tibor egyetemi oktató (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) és Kiss Tamás szociológus (Nemzeti Kisebbségkutató Intézet). A felmérés újdonsága volt, hogy első alkalommal mérték fel a tizenöt éves romániai magyar diákok iskolában megszerezhető képességeit matematikából, szövegértésből és természettudományokból egy sajátos alminta alapján, amelyre korábban már volt példa kelet- és nyugat-európai nyelvi kisebbségek esetében.
Aáry-Tamás Lajos (oktatási jogok biztosa, Budapest), a beszélgetés moderátora a felvezetőben ismertette az erdélyi PISA-alminta létrejöttét, amely Toró Tibor kezdeményezésére, Kiss Tamás és Molnár Zsolt ombudsmanhelyettes, valamint Kallós Zoltán oktatási államtitkár segédletével kapott jogi zöld utat. A minta alapján a felmérés során 1219 hazai magyar tizenöt éves tanulót, a korosztály 15 százalékát tesztelték, a teljes romániai minta 7961 személyre terjedt ki.
Matematikából az erdélyi magyar diákok 446 pontot értek el, a román nyelven tanulók 430-at, az OECD-átlag 472; szövegértésből és természettudományokból magyar diákjaink egyformán 464 pontot összesítettek a többségi 428-cal szemben, de lemaradtak az OECD-országok 476-os, illetve 485-ös pontszámától, és mindhárom területen a magyarországi átlag alatt teljesítettek.
Nem hátrány magyar iskolába járni
A PISA-felmérés eredményeivel egy nagyon hosszú életű mítoszt sikerült lerombolni, miszerint nem tud érvényesülni az a romániai magyar fiatal, aki anyanyelvén végzi az iskolát, mert úgy tartják, a hazai magyar oktatás gyengébb a román nyelvűnél – hangsúlyozta Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár. Igaz, hogy az erdélyi diákok teljesítménye elmarad a magyarországi tanulókétól, de ha a budapesti eredmények nélkül hasonlítják össze, akkor nincs nagy különbség – mondotta.
Nem méltányos, hogy a nyolcadikos záróvizsga és az érettségi eredményei alapján ítélik meg az erdélyi magyar oktatás minőségét, hisz a román vizsga mindkét esetben visszahúzó erő, de a PISA-felmérés megmutatta, hogy valóban hol tartunk használható tudás átadása terén – emelte ki az RMPSZ alelnöke. Ferencz-Salamon Alpár szerint az anyanyelven történő, szövegértés-alapú oktatásnak szerepe van az önazonosságtudat megerősítésében és megőrzésében, arra kell törekedni, hogy ezen a téren minél jobbak legyenek diákjaink. A szervezet alelnöke úgy véli, a pedagógusoknak továbbra is ki kell használniuk a magyar állami támogatással szervezett magyar nyelvű továbbképzéseket, és minden módon felmutatniuk, hogy a magyar gyermek anyanyelvén tud a legeredményesebb lenni.
Élni kell nyelvi jogainkkal
A tavalytól érvényes új oktatási törvény szavatolja azokat a kisebbségi nyelvi jogokat, amelyek már az előző jogszabályban szerepeltek, érvényesítésükért helyi és megyei szinten is tenni kell – hangsúlyozta Kallós Zoltán. Eddigi tapasztalat szerint a törvény alkalmazási szabályzóiban rejlenek a részletek, ezekre figyelni kell – hívta fel a figyelmet Molnár Zsolt. Az ombudsmanhelyettes megemlítette, hogy az új oktatási törvény tekintetében már egyszer módosították a gyakorlati módszertanok megjelenésének ütemtervét, de ez nem befolyásolhatja a törvényben szavatolt nyelvi jogok biztosítását.
Nem kimondottan erre adott válaszként fogalmazott meg Kallós Zoltán egy hiányosságot, aki úgy véli: annak ellenére, hogy adott a lehetőség a román nyelv sajátos tanterv és tankönyvek szerinti oktatására a kisebbségi diákok számára, a nyolcadik osztályos záróvizsgán teljesítettek szerint ez mégsem eléggé eredményes. Ennek egyik okaként említette, hogy az V–VIII. osztályos speciális román tanterv nem illeszkedik kellő módon az elemi és a középiskolai közé.
A litvániai orosz és lengyel nyelvű diákok PISA-eredménye, az olaszországi német fiatalok, a lettországi, észtországi, moldáviai oroszok, a macedóniai albánok, a finnországi svéd diákok teljesítménye, amely a Jobb pályán az oktatásunk? című panelbeszélgetsen összehasonlításként szóba került, mind fontos példa, de minket leginkább az erdélyi, felvidéki, vajdasági magyar nyelvű oktatás mutatói érdekelnek és érintenek. Sajnos, az OECD-országok átlagától mindenik elmarad, csekély vigasz, hogy említettek között az erdélyi magyar oktatás áll az egyik legjobb helyen a többségi oktatással összehasonlítva.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
