Mikor jelenleg folyamatosan leépül a humán kultúra, az olvasás a történelemoktatás mélysége, elsősorban a történelmi filmek jelentik a lényegi tudat- és identitásformáló tényezőt. Nyilvánvalóan aktuálpolitikai célok, hátterek is áthatják a filmalkotásokat, de azért kimondhatatlanul fontos szerepet töltenek be. Csak egyetlen gondolat erejéig érdemes elidőzni két, az adott korszakban játszódó, a maga nemében kitűnő kosztümös történelmi film egészen eltérő hátterén, megközelítésén. E két alkotás az 1953-ban bemutatott Föltámadott a tenger és a két év múlva a (nyugati) mozikba kerülő Sissi – A magyarok királynéja című német-osztrák alkotás.
Mikor jelenleg folyamatosan leépül a humán kultúra, az olvasás a történelemoktatás mélysége, elsősorban a történelmi filmek jelentik a lényegi tudat- és identitásformáló tényezőt. Nyilvánvalóan aktuálpolitikai célok, hátterek is áthatják a filmalkotásokat, de azért kimondhatatlanul fontos szerepet töltenek be. Csak egyetlen gondolat erejéig érdemes elidőzni két, az adott korszakban játszódó, a maga nemében kitűnő kosztümös történelmi film egészen eltérő hátterén, megközelítésén. E két alkotás az 1953-ban bemutatott Föltámadott a tenger és a két év múlva a (nyugati) mozikba kerülő Sissi – A magyarok királynéja című német-osztrák alkotás.
Már a korábbiakban is utaltunk rá, jó és követendő példa a BBC munkája, hiszen sorban viszi filmvászonra a mintegy két évszázaddal ezelőtti klasszikus irodalmi műveket.
Kissé késve, de sikerült a Dunán megtekinteni a Semmelweis című, a világhírt szerzett magyar orvosról készült életrajzi drámát. A 30-as, az 1950-es évek óta ez a harmadik alkotás az „anyák megmentője” életútjáról.
Előrebocsáthatjuk, a nézőket kitűnő filmalkotás bilincselte a mozivászon, vagy a képernyő elé, azonban néhány kérdőjel mégis felmerülhet bennük.
Érdekes tett volna néhány villanásnyi utalás a tízgyermekes tabáni kereskedő gyermekeként 1818. július 1-jén született Semmelweis Ignác ciszteri, piarista gimnáziumi éveire, majd az orvosi fakultáson is megnyilvánuló vasszorgalmára, akaraterejére, tehetségére.
A XIX. század első fele kiemelkedő orvosi generációjához tartozott. Csak kiegészítésképp, a magyar orvostudományt fellendítő, áldozatos munkát végző, kimagaló korabeli személyiségek között említhetjük még a teljesség igénye nélkül a katolikus Lenhossék Mihályt, Bábiczky Imrét, az evangélikus Markusovszky Lajost, a zsidó Milhoffer Istvánt.
Semmelweis Ignác 1846-tól a Johann Klein professzor vezette bécsi közkórház szülészeti osztályán kezdte el hivatása gyakorlását.
Megrendítő hatást gyakorolt a humánus, főként katolikus orvosokra a klinikán tomboló gyermekágyi láz. A korabeli orvosok nem tudtak vele mit kezdeni, volt, aki a levegő páratartalmának, mások a nagyszámú leányanya szégyenérzetének, vagy a kórtermeket végigjáró plébános csengőjének tulajdonították. A párhuzamos, Bartsch professzor vezette osztályon, ahol csak szülésznők dolgoztak, más napokon szinte nem is fordult elő halálozás. Csak emlékeztetőül, a legfelső társadalmi rétegeket sem kímélte e szörnyű kór. József nádor két hitvesét is e betegség miatt vesztette el: Alexandra Pavlovna (1783-1801) orosz hercegnőt, majd Hermina anhalti hercegnőt (1797-1817). Pedig ők nem tömegklinikákon várták gyermekük születését.
Egy 1847 januárjában bekövetkezett tragédia adta meg a megoldást. Az itt dolgozó Jacob Kolletschka professzor boncolás közben megvágta a kezét, meghalt, hasonló tüneteket mutatva, mint a gyermekágyi lázban elhunyt anyák. Ez hozta meg Semmelweis Ignác számára a felismerést, a boncolás után felszínesen, szappannal kezet mosó orvosok vitték át a hullamérgezést az anyákra. Ekkor bevezette a klórmeszes kézmosást, mely hatására meredeken zuhanni kezdtek a halálozások. Példaként 1847 áprilisában 312 anyából még 47 személyt vesztettek el, júniusban 180 anya közül csak hármat.
A saját hibáikat beismerni nem akaró kollégái élesen támadták, ezt kitűnő, drámai jelenetekkel mutatja be a filmalkotás. Szintén nagyszerű a Budapesten rendezett film díszletezése, a korhű háttér bemutatása.
Lehetséges, hogy Klein professzor és féltékeny kollégái ellenszenve, szakmai irigysége célpontjává vált, azonban nem elképzelhető, hogy ennek általános magyarellenesség lett volna az oka. Bár Semmelweis ükapja esetében már a XVII. század óta kimutatható a Moson vármegyében történő magyar honosság, a család a Tabán és a Krisztinaváros területén élve minden bizonnyal a teljes kétnyelvűségben élhetett. Egyébként 1849 tavaszán, a szabadságharc csúcspontján is még Bécsben dolgozott, csak 1850 elején tért vissza Pest-Budára a Rókus kórházba, mint ezt dr. Vajda Károly 1933-ban megjelent, érdekes életrajzi művéből tudhatjuk.
1860-ban publikált műve teljesen igazolta koncepcióját. Az 50-es években még nagy erővel dolgozott, emellett tanított a pesti orvosi fakultáson.
A film talán kegyeleti okok miatt nem tér ki Semmelweis élete tragikus befejezésére. A valószínűleg boncolás alatt szerzett lues-fertőzés elhatalmasodott rajta, ez viselkedési zavarokban, dühkitörésekben nyilvánult meg. 1865 augusztusában, a döblingi elmegyógyintézetben brutális ápolók bántalmazása miatt halt meg. Nem kizárt, hogy még ekkor is számos ellensége és betegsége tragikus egybeeséséről lehetett szó.
Összességében, Koltai Lajos rendezésében és Vecsei H. Miklós főszereplésével kitűnő alkotással gazdagodott a magyar kultúra.
Károlyfalvi József – Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
