Úgy látszik, Donald Trumpnak gyorsan meg kellett tanulnia, hogy senki nem lehet próféta még a saját (fogadott) családjában sem
Justin Trudeau
A magyarázkodásra kényszerült Fehér Ház szóvivője szerint a nyilatkozatban pusztán azért nem említik meg külön is a zsidókat, mert rajtuk kívül a holokausztnak további ötmillió áldozata volt, köztük homoszexuálisok, cigányok, gyönge elméjűek, papok, és róluk is meg akartak emlékezni. Hope Hicks referenciaként a szélsőliberális Huffington Post egyik 2015-ös cikkére hivatkozott, amely a holokauszt „elfelejtett nem zsidó áldozataival” foglalkozott. Az „ötmillió nem zsidó halt meg a holokausztban” állítással azonban az a gond, hogy nem felel meg a holokauszt hivatalos dogmatikájának, mert ahogyan a Zsidó Távirati Ügynökség alábbiakban szemlézett cikke fogalmaz, „ennek a számnak nincs semmiféle tudományos alapja”. („Remember the 11 million?”, Why an inflated victims tally irks Holocaust historians, jta.org, 2017. január 31)
Valójában Simon Wiesenthal, a hírhedt néhai „nácivadász” találmánya, aki saját bevallása szerint azért dobta be a köztudatba, hogy fokozza a szimpátiát a zsidók vészkorszakbeli szenvedése iránt, de a dolog utóbb visszafelé sült el, mert európai jobboldali körökben éppen arra használják, hogy elhomályosítsák vele a zsidó áldozati státusz egyediségét. A „plusz ötmillió” tehát már azóta bosszantja a holokauszt történészeit, amióta Wiesenthal elkezdett vele házalni a hetvenes években. Egyikük, az izraeli Jehuda Bauer figyelmeztette is Simon barátját, hogy hazugságot terjeszt, amikor azt állítja, hogy a holokausztnak 11 millió áldozata volt. „Néha ezt kell tenned, hogy eredményeket érj el az ügyek számára, amelyeket lényegesnek gondolsz”, válaszolta neki ez utóbbi, azt is elárulva, hogy úgymond „gondosan” koholta az ötmilliós számot. Azt akarta ugyanis, hogy elég nagy legyen a nem zsidók figyelmének felkeltéséhez, akik egyébként nem törődnének a zsidók szenvedésével, ugyanakkor viszont ne legyen nagyobb, mint a holokauszt során meggyilkolt zsidók kanonizált hatmilliós száma.
Nem csoda, hogy a történelmi hitelességhez fűződő unortodox viszonya miatt Wiesenthalt „hantásnak” tartotta életrajzírója, Tom Segev izraeli történész, Isszer Harel, a Moszad volt főnöke, Guy Walters brit történész, Ben Barkow, a londoni Wiener Holokauszt Tanulmányi Könyvtár igazgatója és persze Robert Faurisson, a revizionista történészek francia vezéralakja, sőt rajtuk kívül Deborah Lipstadt – a David Irving elleni (nem meglepő módon) nyertes perének köszönhetően elhíresült – amerikai holokausztszakértő is „megtépázta az etikai színvonalát”. Bauer szerint az a probléma, hogy a holokauszt nem zsidó áldozatainak száma, amelyet barátja teljesen önkényesen állapított meg, kisebbíti a zsidóság szisztematikus és teljes kiirtásának a nemzetiszocialista ideológián belüli központi jellegét, ugyanis Wiesenthal „saccolásával” szemben szerinte a koncentrációs táborokban legfeljebb félmillió nem zsidó halt meg.
Marvin Hier rabbi, a Los Angeles-i Wiesenthal Központ alapítója, aki egyébként az áldást mondta Trump beiktatási ünnepségén, a maga részéről úgy gondolja, hogy az új elnök holokausztemléknapi nyilatkozata „tévedés” volt ugyan, de nem szándékozott kisebbíteni a zsidó szenvedést. Lipstadtnak azonban az a véleménye, hogy Donald Trump vezető stratégája, a fehér nacionalista Alt-Right mozgalomhoz közel állóként elkönyvelt Steve Bannon (vö. Alt-Right: az amerikai média aktuális mumusa, Magyar Demokrata, 2017. január 4.) felől fúj a szél, és ez az egész talán inkább „antiszemita szimpátiájú egyének tudatos kísérlete” lehetett „a történelem átírására”.
Jehuda Bauer még nála is kategorikusabban fogalmaz. Szerinte ugyanis Trump nyilatkozata „salátát csinál a holokausztból” (sic!), ez pedig nem más, mint „enyhe holokauszttagadás” (soft denial). Az egész hacacáré legpikánsabb momentuma azonban kétségtelenül az, hogy az inkriminált deklaráció megfogalmazásában az amerikai elnök egyik orosz zsidó tanácsadója segédkezett, aki maga is holokauszttúlélők leszármazottja. Lényegében tehát az történt, hogy az egyik zsidó által kitalált és terjesztett elmeszüleménynek egy másik zsidó által szentesített idézésével Trump a fejére vonta más zsidók bírálatát.
Ahogyan azzal az elnöki rendeletével is, amellyel határozatlan időre megtiltja a Szíriából USA-ba történő bevándorlást, és ideiglenesen felfüggeszti hat másik muszlim többségű országból. Britanniai rabbik a The Timesnak írt levelükben szolidaritásukról biztosítják muszlim „unokatestvéreiket” (sic!), akiknek most szembesülniük kell Trump döntésének következményeivel, aki szerintük ezzel „gyűlöletre uszít és gyűlöletet törvényesít”, márpedig „a múlt heti holokausztemléknap arra emlékeztet minket, hogy mi történik akkor, amikor az intézményesített gyűlöletnek nem mondunk ellent”. (48 British rabbis cite Holocaust in condemnation of Trump’s „muslim ban”, rt.com, 2017. január 31.) Amerikai kollégáik már a hivatalba lépése előtt felszólították a Trump-kormányt, hogy tartsa fenn a menekültáttelepítési programot, mert mint fogalmaznak, foglalkozásuknál fogva ők „komolyan veszik az »Isten hozta az idegent« biblikus parancsot”. (1500 rabbis call on Trump administration to support refugees, israelnationalnews, 2017. január 19.) Igen. A fehér országokban, de nem Izraelben. (Vö. A migrációs lobbi kettős játéka, Magyar Demokrata, 2016. augusztus 24–31.) Vagyis bort isznak, de a gojoknak vizet prédikálnak.
Gazdag István – www.demokrata.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
