A nemzetgazdaságok számára tehát nem képeznek hozzáadott értéket, sőt többe kerülnek, mint amennyit megtermelnek, nem beszélve a bűnözésben játszott szerepük nyomasztó pénzügyi és társadalmi terhéről. Az alábbi – többnyire hivatalos nyugati vagy muszlim forrásokból, illetve a fősodratú médiából származó – információk alapján némi fogalmat alkothatunk magunknak arról, hogy társadalmi és kulturális téren valójában mivel is kell szembesülnie Európának a harmadik világbeli-muszlim invázió nyomán.
Hollandiában a mohamedán „menedékkérők” 50-70 százaléka folyamatosan segélyből él, elsősorban nyelvi nehézségeik és alulképzettségük miatt, miközben a lengyel bevándorlók alig folyamodnak segélyért. (Asiel en bijstand hand in hand, telegraaf.nl, 2015. július 30.) Henk Kamp gazdasági miniszter szerint „a menekülthullám, amellyel országunk szembesül, nem jó dolog gazdaságunk számára”. (Vluchtelingenstroom niet goed voor economie, telegraaf.nl, 2015. október 11.) Hivatalosan hárommillió török tartózkodik Németországban, közülük két és fél millióan már állampolgárok, de csak alig egyötödüknek van rendszeres munkája, a többiek állami segélyből (Hartz IV) élnek, a gyerekeik 70 százaléka pedig még az alapoktatás befejezése előtt kimarad az iskolából. Az egyik német tanítónő kérdésére, hogy mi szeretne lenni a jövőben, a török diákok többsége azt válaszolta, hogy „segélyezett”. (Sami Alrabaa, Turks in Germany are a Time Bomb, familysecuritymatters.org, 2014. március 22.) Svédországban a szociális segélyek 60-70 százaléka az össznépesség 5 százalékát alkotó muszlimoknál köt ki. (Sweden Tax Drain Statistics: Muslims are the core welfare exploiters in society, themuslimissue, 2012. szeptember 26.) Svédország 2015-ben 162 ezer – főként muszlim – menekültet fogadott be, közülük alig 494 talált magának munkát. (Sweden Took 162k Refugees Last Year, 494 Got Jobs, dailycaller.com, 2016. január 6.) A dán pénzügyminisztérium legutóbbi tanulmánya szerint a nem nyugati (vagyis harmadik világbeli, főleg muszlim) bevándorlók „fogyasztják el” a dániai adóbevételek 59 százalékát, 2014-ben 33 milliárd koronát, miközben az őshonos dánok ugyanazon időszakban 56 milliárd korona adótöbbletet termeltek. (Non-Western Immigrants Consume 59% Of Denmark’s Tax Revenue, nationaleconomicseditorial.com, 2017. május 23.)
Londonban a szomáliai, bangladesi, pakisztáni és török bevándorlók körében legmagasabb a szociális segélyből élők aránya. (londonspovertyprofile.org.uk, Census 2011) A helyi muszlimok társadalmi-gazdasági viselkedéséről összeállított 2001. évi brit hivatalos dokumentum szerint a mohamedánok körében háromszor magasabb a munkanélküliségi ráta, mint a brit átlag. A muszlimok 52 százaléka gazdaságilag inaktív: a nők fele életében sohasem dolgozott, akárcsak a férfiak 16 százaléka. Törvényszerű, hiszen 43 százalékuknak nincs semmiféle szakképesítésük. (Blair government’s strategy to police Britain’s Muslims leaked, wsws.or, 2004. június 3.) A bevándorláspárti politikát folytató brit Munkáspárthoz közeli IPPR nevű think tank egyik jelentéséből kiderül, hogy a szomáliai, török, bangladesi, pakisztáni és iráni (muszlim) bevándorlók körében legnagyobb a munkanélküliek és a segélyből élők aránya. (UK: Labour think tank names immigrats who are a drain on taxpayer – muslims dominate, dailymail.co.uk, 2007. október 1.)
A londoni UCK egyetem tudományos vizsgálata szerint az Európán kívüli országokból érkező bevándorlók 16 év alatt 100 ezer milliárd fontos lyukat hagytak a brit költségvetésben, mert a segélyezésük, orvosi ellátásuk és iskolai oktatásuk költsége 14 százalékkal magasabb volt, mint az adóbefizetéseik összege, miközben az Európából érkező migránsok többet fizettek adóban, mint amennyit szolgáltatásokban kaptak. (UK study reveals: Immigrants from outside EU take £100 Billion more in benefits than they paid back in taxes, dailymail.co.uk, 2013. november 5.) A londoni UCK egyetem ötvenoldalas tanulmánya szerint a harmadik világból érkezett (főleg muszlim) bevándorlók a vizsgált 17 éves periódus (1995–2011) alatt közel 120 ezer milliárd font terhet róttak a brit költségvetésre, miközben a kelet-európaiak ugyanezen időszakban 4,4 ezer milliárd fontos lökést adtak a gazdaságnak. Az eltérést alapvetően az okozza, hogy a harmadik világbeli bevándorlók körében több a gyerek és a munkanélküli. (Immigration from outside Europe „cost £120 billion”, telegraph.co.uk, 2014. november 5.)
Karen Haekkerup dán igazságügy-miniszter 2013. december 16-án statisztikai adatokkal alátámasztva megerősítette, hogy a szomáliai (muszlim) bevándorlók tízszer gyakrabban követnek el bűncselekményeket, mint az őshonos dán állampolgárok. (themuslimissue.com/2013/12/ denmark_somali_rape.pdf) A dániai mohamedánok négy és félszer gyakrabban követnek el bűncselekményt, mint az őshonos dánok. (Denmark: Muslims are around 450% more criminal than non-Muslims, muslimstatistics.com, 2014. szeptember 10.) Az iraki, iráni, török és szomáliai muszlimok drámaian felülreprezentáltak a nemi erőszakért elítéltek között Dániában, ahol 2010-ben minden második nemi erőszakért elítélt bevándorló volt. Az utóbbi hét évben a nemi erőszakért elítéltek több mint egyharmada bevándorló vagy bevándorlók leszármazottja volt, noha a dán népesség alig 10 százalékát alkotják. (Hveranden voldtaegtsdomt er udlaending, bt.dk, 2012. július 22.) Dán statisztika szerint a legmagasabb bűnözési rátát produkáló kilenc etnikai csoport közül nyolc muszlim – és a kilencből egy „jugoszlávként” elkönyvelt, értelemszerűen jelentős muszlim hányaddal. (Danish Statistics: Among the nine ethnic groups with the highest crime rate eight are Muslim, 10news.dk, 2014. december 18.)
(Folytatjuk.)
Gazdag István – www.demokrata.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
