Antidogma – Amerika: álomból rémálom III.

Antidogma – Amerika: álomból rémálom III.

A világ összes országa közül messze az Egyesült Államokban legmagasabb a börtönnépesség aránya.

(21 maps and charts that prove America is Number One, washingtonpost.com, 2014. július 3.) A világon fogva tartottak csaknem egynegyede (2,3 millió fő) amerikai börtönben raboskodik. (U.S. prison population dwarfs that of other nations, nytimes.com, 2008. április 23.) Mire elérik a 18. életévüket, az amerikai néger férfiak 30 százalékát, a spanyol ajkúak 26 százalékát, a fehérek 22 százalékát már legalább egyszer letartóztatták, 23 éves korukra ugyanez az arány 49, 44, illetve 38 százalék. (Nearly Half of Black Males, 40 Percent of White Males Are arrested By Age 23: Study, huffingtonpost.com, 2014. január 6.) A szegény sorú fehér fiatalok kevésbé bűnöző hajlamúak, mint tehetősebb néger társaik. (Poor white kids are less likely to go to prison than rich black kids, washingtonpost.com, 2016. március 23.) Az USA-ban több néger férfi van börtönben, mint India, Argentína, Kanada, Libanon, Japán, Németország, Finnország, Izrael és Anglia teljes börtönnépessége, holott az USA-ban csak 19 millió fekete férfi él, míg az utóbbi országok népessége 1,6 milliárd fő. (Black Male Incarceration Problem is Real and It’s Catastrophic, huffingtonpost.com, 2015. február 23.)

A fekete férfiak esetében 32 százalék, a fehérek esetében 6 százalék az esélye annak, hogy az életük során börtönbe kerülnek. A halálraítéltek 42 százaléka néger, noha az amerikai népességnek csak a 13 százalékát alkotják. Miközben az évenkénti gyilkosságok áldozatainak mintegy fele fekete, a halálos ítéletek kiszabása esetében az áldozatok 80 százaléka fehér volt, és csak 14 százalékban fekete. Az ország történelmében végrehajtott több mint 18 ezer kivégzés közül csak 42 fehéret büntettek halállal egy (vagy több) fekete meggyilkolása miatt. 2010-ben hatszor nagyobb eséllyel börtönöztek be egy feketét, mint egy fehéret, míg 50 évvel korábban még „csak” ötször nagyobb volt ugyanennek az esélye. (Incarceration gap widens between whites and blacks, pewresearch.org, 2013. szeptember 6.)

Az amerikai rendőrök 2014-ben 1100 személyt likvidáltak szolgálatteljesítés közben, miközben a kínai rendőrök áldozatainak száma 12 fő volt, az angoloké 1 fő, a német rendőrök pedig nem öltek meg senkit. (Police in the US Kill Citizens at Over 70 Times the Rate of Other First-World Nations, thefreethoughtproject.com, 2015. január 8.) Az USA-ban a rendőrség évente 500-1000 állampolgárt gyilkol meg, így manapság nyolcszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy amerikait a saját rendőrei terítenek le, mint annak, hogy egy terrorista végez vele (U.S. Police Have Killed Over 5,000 Civilians Since 9/11, mintpressnews.com, 2013. 11. 06.) 2014-ben a rendőrség több amerikait ölt meg, mint ahányan az állampolgárok közötti úgynevezett tömeges lövöldözések során vesztették életüket. (Police Killed More Americans in 2014 Than All U.S. Mass Shootings Combined, mintpressnews.com, 2015. június 23.)

Egy nemrég közzétett jelentésből az is kiderül, hogy az amerikai rendőrök által likvidált amerikai polgárok mintegy fele „fizikailag vagy pszichikailag fogyatékos” (értsd: rokkant vagy elmebeteg) volt, „Amerikában (ugyanis) szívósan tartja magát az a vélemény, hogy a fogyatékos, különösen mentálisan fogyatékos személyek veszélyesek és potenciálisan agresszívek”, írja David Perry történész, a jelentés társszerzője, aki szerint „ezt az eszmét nemcsak a médiumok, hanem a politikusok is terjesztik”. (Half of People Killed by Police Have a Disability: Report, nbcnews.com, 2016. március 14.) Tavaly egyébként – mondhatni a hagyományaikhoz híven – naponta három honfitársukkal végeztek az amerikai zsaruk. (A Year of Reckoning: Police Fatally Shoot Nearly 1000, washingtonpost.com, 2015. december 26.) 2015 márciusában 111 embert öltek meg, vagyis ebben az egyetlen hónapban többet, mint brit kollégáik száz év alatt. (La police US a plus tué en mars que la police britannique en 100 ans, fr.sputniknews.com, 2015. április 4.)

Törvényesnek álcázott önkényes zabrálásaik (közúti ellenőrzések, személyi motozások, házkutatások stb.) során 2014-ben az amerikai rendőrök több kárt okoztak az állampolgároknak, mint amennyi az összes vagyon elleni bűncselekmény következtében érte őket. Az úgynevezett polgári elkobzás (civil forfeiture) gyakorlásával a rend kapzsi őrei több mint 4,5 milliárd dollárral könnyítették meg honfitársaikat, míg a bűnözők az általuk elkövetett lopásokkal, rablásokkal, betörésekkel csak 4 milliárd dollár értékű zsákmányhoz jutottak. A legszebb az egészben, hogy a rendőrök ebül szerzett jószága nem az államot, hanem közvetlenül a testületet gazdagítja, amely azt jellemző módon az állomány jutalmazására, felszerelések vásárlására, rendőri nyugdíjalapok támogatására fordítja. (FBI: U.S. Cops Seized More Property Than Criminals Stole In 2014, Russia Today)

A kanadai kormány hivatalos honlapján figyelmezteti állampolgárait az amerikai rendőrök módszereire, akik közúti ellenőrzés ürügyén rendszeresen kizsebelik a kanadai turistákat, megfosztva őket a náluk talált készpénztől és egyéb javaiktól. Az amerikai rendőrök lényegében „guruló pénzautomatáknak” tekintik gépkocsival hozzájuk látogató északi szomszédjaikat. (Canadians Warned By Gov’t Of Cash Grab Scheme By U.S. Police, Russia Today)

„A ki nem mondott valóság az, hogy Amerikában ma két bűnügyi igazságszolgáltatási rendszer létezik. Az egyik a gazdagoknak, amely kesztyűs kezű nyomozásokat, erélytelen bűnvádi eljárásokat, drogkezelést, enyhe ítéleteket és rövid börtönbüntetést jelent, ha egyáltalán jelent. A másik, a szegényeknek, paramilitáris rendfenntartást, agresszív bűnvádi eljárást, szigorú ítéleteket és kemény büntetést. A gazdagság és a velejáró politikai kapcsolatok a döntő tényező abban, hogy az ember melyik rendszert kapja… A gazdag vádlottak gyakran ugyanabból a társadalmi rétegből származnak, mint a vádlók, és azonosak a barátaik és az ismerőseik. Az államügyészek mind választott tisztviselők, és így kampánytámogatásokra számítanak a megválasztásukhoz. Ugyanez a helyzet a bírók esetében a legtöbb tagállamban…” (Paul Wright, id. Gini Graham Scott, Homicide by the Rich and Famous: A Century of Prominent Killers, 2005, 98. old.)

(Folytatjuk)

Gazdag István – www.demokrata.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »