„Felterjesztettem Antall Józsefet a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjére Göncz Árpád köztársasági elnöknél, majd rávettem, hogy hozza el a kitüntetést a kórházba. Antall akkor már nem hordott parókát, Göncz is megrendült a látványtól, láttam rajta. Másnap pedig Jóska meghalt” – 40 kérdés a 94 esztendős volt miniszterelnökhöz, Boross Péterhez.
Az édesapja, Boross György harcolt a I. világháborúban és azt is tudni lehet, hogy megsebesült. Mi történt vele pontosan?
1918 őszén sebesült meg az olasz fronton, egy aknagránát repeszei találták el három helyen. Az egyik szilánk a gerincénél fúródott a testébe, veszélyes helyen, nem merték megműteni. Egész életében magában hordozta a háborús emléket.
Ugyancsak az édesapjával történt, hogy a háború után a kommunisták internálták. Miért?
Apám vitézi címet kapott az I. világháborús helytállása miatt, ráadásul tartotta a kapcsolatot a bajtársaival, a 44-es gyalogezred tagjai rendszeresen összejártak a kaposvári Turul étteremben. 1945-ben aztán letartóztatták egy túlbuzgó kommunista rendőrfőnök miatt, aki diákokat is lecsukatott akkoriban. Akár egy mondat okán is internálták az embereket.
Mivel foglalkozott az édesapja?
Apám erdőmérnök volt. A mi családunkban az erdő mindig fontos szerepet játszott, már a dédapám is erdőőr volt.
Az édesapja 97 éves koráig élt és 1993-ban hunyt el. Abban az évben, amikor az édesanyja is meghalt 88 esztendősen. Nem bírtak élni egymás nélkül?
Az édesapja milyen útravalót adott önnek?
Nagyon kemény, szigorú apa volt. Ha megjelent, helyre állt a fegyelem bennem és az öcsémben. Ő még az a fajta, ma már divatja múlt családfő volt, aki határozottan irányította a famíliát. Tartást adott, de nagyon megviselte az 1945 utáni szovjet hatalomátvétel. Egy reménye volt, hogy Kaposvárott sokan hittek benne, hogy a békeszerződés aláírása után 90 nappal, a megszállóknak el kell hagyniuk az országot. Tudjuk, nem így történt…
Rátérve önre: hogyan ismerkedett meg a feleségével, Papp Ilonával, akivel 58 évig éltek házasságban, egészen a haláláig, 2010-ig?
1946 volt az első év, amikor egy nő beiratkozhatott a jogi karra. Mindketten 1947-ben kezdtük az évfolyamot. Ott ismerkedtünk meg. Kezdetben egyetemi társak voltunk, aztán negyed évre rá egyértelmű volt, olyan erős a kapcsolatunk, hogy házasság lesz belőle. Mert akkoriban nem lehetett az együttélés ma divatos formáival megalázni egy nőt.
Két gyermeket neveltek fel. Mi lett belőlük?
A lányom ügyvéd, a fiam agrármérnök, de ő sajnos 5 éve elhunyt 58 éves korában. Három gyermek maradt utána. Az ő halála nagy fájdalom az életemben.
Hány unokája van?
Négy.
Dédunoka?
Kamilla, a család legfontosabb tagja! Kettőnk között szinte napra pontosan 90 esztendő van.
Újvárfalván, egy apró faluban nevelkedett. Milyen volt ott gyerekeskedni?
Az uradalmi erdészházban éltünk, közvetlenül az erdő mellett. Apámmal én is számtalanszor bejártam az erdőt. Trianon után szinte parancs volt az erdők telepítése a csonka országban, hiszen az erdők nagy részét elvitték a trianoni határok. Hatalmas csemetekert volt ott is. Újvárfalán végeztem az első elemit, de mivel a nagynéném hat kilométerre, Nagybajomban lakott, a második osztálytól már rangosabb iskolába jártam.
Trianon elleni tüntetés Budapesten, 1929-ben. Fotó: Fortepan/Album009
Nyolc évvel a trianoni döntés után született. Meséltek róla a szülei?
Ez kegyetlen fájdalom volt, gyerekként is átéreztem. Amikor felmerült valami revíziós lehetőség, mindenki reménykedett, ám Bethlen István, Teleki Pál és Horthy Miklós józansága kezdetben nem engedte, hogy politikai erővé váljanak azok, akik harcot akartak.
Kinek az ötlete volt, hogy katonai középiskolába járjon?
1938-ban elhangzott a rádióban egy honvédelmi miniszeri szózat, hogy adják a családok a gyermekeiket katonai pályára. A tiszti pályának amúgy is nagy tisztessége és becsülete volt. Így tízéves koromban a kőszegi katonai iskolába kerültem.
Örült neki?
Akkoriban egy gyerek nem véleményformáló személyiség volt, ez volt az útja a dolgoknak, nekem azt kellett lennem. Persze nem volt ellenemre, hiszen melyik gyerek nem akar katona lenni?
1944 végén Németországba vitték 16 éves kadétként, de megszökött. Hogyan?
Valószínűleg az volt a cél, hogy ne kerüljünk szovjet kézbe, azért telepítettek át minket is Németországba, de azt is hallottuk, minket is be akarnak vetni a németek az amerikaiak ellen. De mivel, ha harcolni kell, csak a hazáért vagyunk hajlandóak, ezért tizenhárman leléptünk a német laktanyából.
Egyszerűen kisétáltak?
Volt egy fiú közöttünk, aki kapott egy nyílt parancsolt, hogy Wetzlarba kell mennie orvoshoz. Egy név volt beírva és nagyon sok pont. Erre a nyílt parancsra még beirtunk tizenkét nevet. Aztán mikor megállítottak minket, azt mondtuk, hogy Wetzlar Kassa mellett van. Elhitték. Így jutottunk haza.
1956-ban, a forradalom idején 28 éves volt. Mit csinált? Volt fegyver a kezében?
Fegyver nem. A fővárosi tanács pénzügyi osztályán dolgoztam, ahol megválasztottak a forradalmi tanács tagjává.
A forradalom leverése után aztán kirúgták. Pontosan milyen indokkal?
A vád az volt velem szemben, hogy a forradalom alatt lázítottam az embereket a rendszer ellen. Nem tagadtam, hiszen így volt. Kirúgtak, utánam nyúltak, még egyszer kirúgtak. Később le is tartóztattak és egy ideig Kistarcsán voltam internálótáborban, majd rendőri felügyelet alá kerültem.
Később csapos volt a Szikla Étteremben a budapesti állatkertben. Tegyük hozzá, végzett jogászként. Milyen időszak volt ez az életében?
Miután kirúgtak a fővárosi tanácstól, voltam árubehordó, mivel fent meghagyták, hogy csak fizikai munkára vehetnek fel. Közben aztán jött a lehetőség, hogy csapos legyek a Szikla Étteremben. Nem mellékes, hogy ekkoriban egy pofa behívott a rendőrségre, hogy tudnának nekem segíteni, ha én is segítek nekik.
Be akarták szervezni?
Egyből tudtam, hogy besúgót, ügynököt keresnek és felálltam és otthagytam a pofát.
Később a Széchenyi fürdőben lettem büfés. Aztán egy barátom segítségével Kőbányán egy étteremben üzletvezető-helyettesként dolgozhattam, majd üzletvezetőként. Ne képzeljen egy flancos helyet. Lakótelepen volt és szombatonként nem maradhattak el a verekedések.
A neves szakács, Venesz József – aki többek között a Palatinus Szálló és a Hungária Szálló szakácsa is volt a II. világháború előtt – járta ki, hogy lendületet vegyen a vendéglátós karrierje. Honnan ismerte?
Ő azt akarta vezetőként, hogy a vendéglátásban dolgozó egyetemi végzettségűeket hívják össze. Összejöttünk hárman. Ott ismertem meg Venesz Józsefet, aki nagyon megkedvelt. Sokat tett azért, hogy később a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatóhelyettese, majd igazgatója legyek. Teszem hozzá, pártonkívüliként.
Antall Józsefet az ötvenes évektől ismerte. Hogyan találkoztak először?
Tudni kell, megismertem egy kisgazdapárthoz kötődő embert, vele találkoztam egészen véletlenül Pesten még az ötvenes évek elején. Vele tartott egy fiatal legény, olyan lötyögősen. Nektek meg kell ismernetek egymást! – mondta, mikor találkoztunk. A fiatal legény volt Antall József. Akkoriban kezdett tanítani az Eötvös gimnáziumban.
Antall József 1990-ben. Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán
Barátság lett belőle?
Igen, és már akkor elképesztően tájékozott volt a politika terén. Mikor 1957-ben letartóztattak, üzentem mindenkinek, hogy ne keressenek! Ő viszont keresett. Volt, hogy kevesebbet találkoztunk, de mindig tudtuk, mi van a másikkal. Bevallom, meglepődtem, hogy ő lett az MDF miniszterelnök-jelöltje, erről nem tudtam.
Hogyan és mikor értesült róla, hogy Antall József miniszterelnök súlyos, meglehet, gyógyíthatatlan beteg?
1991-ben tudtam meg, amikor is Antall József azt mondta nekem, lehet, hogy jövő tavaszra elmegy… Nagyon diszkréten kezelte azt, hogy gyógykezelték, az a típus volt, aki az egészségügyi kérdéseket mindig kerülte. Többeket figyelmeztettem is, hogy ne menjenek hozzá sajnálkozó pofával az egészsége iránt érdeklődni, mert Antall ezt utálta.
Gyakran felkereste a kórházi ágyánál?
Gyakran. Nem lehetett látogatni, én voltam az egyik kivétel. Ügyekről beszélgettünk a kórházban is, a legutolsó időkig dolgozott.
Aztán a főorvosa 1993 decemberében, egy szerdai napon magához hívott és elmondta, hogy napok kérdése, és Jóska meghal…
Tudtam, hogy milyen nagy becsben tartotta az édesapja állami kitüntetését. Felterjesztettem Antall Józsefet a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjére Göncz Árpád köztársasági elnöknél, majd rávettem, hogy hozza el a kitüntetést a kórházba. Antall akkor már nem hordott parókát, és Göncz is megrendült a látványtól, láttam rajta. Másnap pedig Jóska meghalt.
Antall József hogyan fogadta a kitüntetést? Megkönnyezte?
Igen, többször elérzékenyült.
Orbán Viktorral különleges kapcsolata volt Antall Józsefnek, a halálos ágyából is felhívta. Ön mit érzékelt ebből a kapcsolatból?
Antall József értelmes legénynek, szikrázó tehetségnek tartotta Orbán Viktort, amit többször is elmondott nekem.
Mikor Antall József meghalt, hol volt éppen?
Lakitelken voltam, az MDF-gyűlésén. Vasárnap volt. Autóba ültem, és aztán a Magyar Televízióban én jelentettem be Jóska halálhírét.
A miniszterelnök halálának másnapján megjelent újságok címlapjai. Fotó: Arcanum/Új Magyarország, Magyar Nemzet
Ki volt Antall József és mi a szellemi öröksége?
Antall József a rohamosan változó világban egy hihetetlen nagy tudású és megjelenésében határozott személyiség volt. Mindez nemzetközi sikert is hozott. Egyedül tőle kért tanácsokat például Bush-elnök. Átvett egy országot súlyos adósságokkal, csak az ő egyéniségének köszönhető, hogy az IMF mértéktartó volt velünk szemben. Ha nem ilyen formátumú vezetője van az országnak, akkor nagyon megszenvedte volna azt a korszakot. Elkeserítő ahogyan egyesek utólag minősítik Antall Józsefet. Még jobboldalon is található olyan írástudó, aki felelőtlenül, ismeret és tudás nélkül minősíti az Antall-korszakot. Ez rendkívül bánt engem.
1990 júliusában lett a polgári titkosszolgálatok tárca nélküli minisztere. Hogy került ebbe a tisztségbe?
Antall József talált ki. Felhívott telefonon, éppen a Balatonnál voltam. Azt mondta, beszélni szeretne velem, személyesen. Feljöttem, de a feleségem élt a gyanúperrel, így külön szólt, nehogy elvállajak valamilyen tisztséget! Aztán Antall elmondta a kormányalakítás körülményeit, a nehézségeit, és megkért, vegyem át a titkosszolgálatokat. Meglepett.
Azt is tudni lehet, ön döntött úgy, hogy nem hozzák nyilvánosságra az ügynöklistát. Miért határozott így?
Elmesélem. Egy figyelemelterelő akcióval kezdődött az egész. A baloldal elkezdte, hozzuk nyilvánossága a besúgók listáját. Nem azzal kezdte, hogy hozzák nyilvánosságra a politikai osztály vagyis a megrendelők listáját. Mert azok akkor már színházigazgatók, személyzeti vezetők, vállalatigazgatók voltak. Irtózatos iratmegsemmisítés zajlott. Sok minden eltűnt, egyedül a beszervezési iratok maradtak meg. Sokan voltak a listán, jórészt beijedt, megzsarolt, szerencsétlen emberek. Sokan jelentettek, de semmitmondó dolgokat, direkt elmismásolták.
Ezeknek az embereknek a személyes tragédiáján akartak kéjelegni azok, akik amúgy a megrendelők oldalán álltak.
Én úgy véltem, ha majd a politikai oldal is nyilvánosságra kerül, akkor ez is. De ha ezzel például az ÁVH-tagokat fedezik, addig nem!
Ma is így tenne?
Pontosan így.
A taxisblokádot hogy látja ennyi év távlatából? Kik álltak mögötte?
Két-három ember biztosan konspirált fent a blokád kapcsán, de nem a politika erőltette. Olyan benzináremelkedés történt, ami minden taxist kupán vágott.
1991-ben ön nevezte ki az akkor 43 éves Pintér Sándort országos rendőr-főkapitánynak. Hol fedezte fel magának?
Láttam a budapesti rendőrcsapatot. Volt egy fiatalember, aki részt vett értekezleteken, és nem igyekezett tetszeni nekem. Ez azért volt feltűnő, mert a legtöbben állandóan a kedvembe akartak járni. Ez volt az első, ami feltűnt, később persze sokat beszélgettem vele és meggyőződtem róla, hogy alkalmas a feladatra.
Miniszterelnöksége alatt komoly államférfiakkal találkozott, Helmut Kohltól kezdve Francois Mitterandig. Ki tette önre a legnagyobb hatást?
Kohl és Mitterand is imponált nekem, mindketten fajsúlyos politikusok voltak.
Boross Péter miniszterelnökként. Fotó: Arcanum/Új Demokrata
Sok idő eltelt, így talán letisztult már Csurka István megítélése, aki ugyebár az MDF-ből kilépve alakította meg a MIÉP-et. Hogyan ítéli meg Csurka szerepét?
Mind Csurka István, mind Csoóri Sándor nagy szerepet játszott az MDF színeiben a rendszerváltás környékén, egy egész nemzetet mozgásba hoztak a szellemiségükkel. Aztán jött a kormányzat, kényes körülmények között, amit ők nem értettek, nem is akartak érteni. Csurka nem értette a nemzetközi kapcsolatokat sem, a kényszerű intézkedéseket, a realitásokat.
Mit szól ahhoz immár negyedik ciklusban is a jobboldal adja a kormányt?
A nemzeti gondolat, a keresztény életelvek, az anyaságkultusz, a gyereknevelés, mind fontos és a Fidesz ezeket képviseli. Mellette a gazdaságot is rendbe hozták. Szerencsére a magyar vidéki közösség van olyan bölcs, hogy kormányon tartotta őket.
A több szempontból is mérgezett budapesti közgondolkozást kellene még megváltoztatni.
Viszont itt a gazdasági világválság. Mennyire tépázhatja meg a Fidesz népszerűségét?
Soha ne felejtse, egy határozott, egyértelmű, dönteni tudó kormányzata van az országnak.
Hogy látja, mi lehet a kiút az orosz-ukrán háborúból?
A baj ott kezdődik, amikor egy gyengébb, kisebb országot egy nagyhatalom mellé sodor az élet és nem tudja tudomásul venni, hogy ez egy kényszerhelyzet. Az elképzelhető, hogy az orosz csapatok elfoglalják Kijevet, de az nem, hogy az ukránok elfoglalják Moszkvát. Sokkal nagyobb óvatosság kellett volna. Oroszország korábban elveszítette Ázsiát, tovább gyengíteni szükségtelen, de arra kényszeríteni, hogy Kínával megalkuvó helyzetbe kerüljön, nagy bűn, mert Kína nagy titok. Azt tudjuk, hogy hol tartanak gazdaságilag, de azt nem, hol járnak a hadászati felkészültségben. Amit Nyugat-Európa művel ebben a konfliktusban, az egy hanyatló civilizáció tipikus tünete. Ez pedig az önpusztítás. Sajnos nincs egyetlen valamire való politikus sem arrafelé, másodrendű politikusok döntenek a kontinens sorsáról.
Boross Péter 94 esztendősen, az interjú után készült képen. Fotó: Ficsor Márton
Mennyire foglalkozik az elmúlás, a halál gondolatával?
Nem aggódom. Nincs bennem fájdalom, az élet rendjének tekintem és magamat túlélőnek. Isten ajándékának tartom, hogy még élek.
Mit szeretne, hogyan emlékezzenek majd Boross Péterre? Ki volt ő?
Nem hiszem, hogy különösen fontos esemény leszek, pláne azt látván, hogy Antall Józsefet sem tudja a maga értékén kezelni az utókor…
Sal Endre
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
