Anschluss – Bukarest felháborodott a német média tudósításán

A román külügyminisztérium sajtóközleményben fejezte ki felháborodását kedden, amiért a dpa német hírügynökség és – ennek alapján – a ZDF közszolgálati televízió megítélésük szerint „a történelmi tényeket elferdítve” tudósított a román centenáriumról.

Románia szombaton ünnepelte az – Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó – 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulóját. A román nemzeti ünnepről a dpa „Románia Erdély bekebelezésének századik évfordulóját ünnepli” címmel adott ki háttéranyagot, amelynek címsorában „korábbi magyar tartományként” említi Erdélyt.

A dpa felidézi, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követően ezzel a területi nyereséggel Románia addigi területe harmadával bővült. A hírügynökség megjegyzi, hogy a románok akkor már többséget alkottak Erdélyben, és az ott lakó 800 ezer német – az erdélyi szász és bánsági sváb közösség – is megszavazta Erdély Romániához csatolását, többségük azonban azóta kivándorolt.

A bukaresti külügyminisztérium közleményében leszögezi, hogy 1918. december elsején Gyulafehérváron az „összes pártot, felekezetet és társadalmi réteget” képviselő százezer ember határozta el az „egyesülést Romániával”, és a gyulafehérvári határozatot elsőként az erdélyi és bukovinai német kisebbség képviselői írták alá.

Hírdetés

A kommüniké szerint a dpa „rosszindulatból, vagy hiányos ismeretei” miatt elferdítette a történelmi tényeket, nevezetesen azt, hogy 1918. december 1-jén „Erdély kinyilvánította azon elhatározását, hogy Romániához csatlakozik”. A bukaresti külügyminisztérium pontosításaival és helyreigazítási kérelmével az említett médiaintézményekhez fordult.
Elsőként Emil Hurezenau, Románi

A berlini nagykövete tette szóvá, hogy sértőnek tartja a német közszolgálati médiumok szóhasználatát: a dpa vezérigazgatójának írt leveléből kiderül, hogy leginkább az Anschluss (bekebelezés, elcsatolás) kifejezést sérelmezte.

„Ha az 1918. december 1-jei, az önrendelkezés elvén és a többség demokratikus voksán alapuló, a versailles-i és trianoni békeszerződések által elismert határozat egyenértékű Hitler 1938-as (Ausztriát bekebelező) Anschlussával, akkor mi – én mint a NATO- és EU-tag Románia nagykövete és Ön, mint a német dpa vezérigazgatója – teljesen eltérő korban és világban élünk” – írta Hurezeanu.

Leszögezte: az első világháború utáni teljes geopolitikai berendezkedést nem lehet „annektálások soraként” beállítani. A berlini román nagykövet ezért ennek a „súlyos értelmezési hibának” a helyreigazítását követelte a német közszolgálati hírügynökségtől.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »