Az elmúlt hónapokban a választások és jelöltlisták összevonása foglalta le a két kormánypárt minden energiáját, de azelőtt is mindig volt valami, amiért a politikusok folyton csak jövő időben beszéltek a szükséges tennivalókról, köztük a központi adminisztráció karcsúsításáról, amit Marcel Ciolacu jelenlegi miniszterelnök tavaly már olyan sűrűn ígérgetett, mint egyik elődje, Victor Ponta a Comarnic–Brassó autópályát tizenkét évvel ezelőtt. Elkészült belőle (2020-ban) hat síkvidéki kilométer, a többit 2040 utánra halasztották. Még ráérősebben rendezték Ciolacuék – szintén hosszas előkészületek és elszánt reformeri nyilatkozatok után – a speciális nyugdíjakat: ott 2062-es határidőket szabtak a leginkább kivételezett igazságügyiek számára. Csak az a baj, hogy a választók egyáltalán nem erre gondolnak, amikor az előrelátást, a hosszú távon való gondolkodást várják el az ország vezetőitől.
És főleg nem azt, hogy szemrebbenés nélkül szembehazudjanak az emberekkel. A nagy takarékoskodási program – amire azért van szükség, mert a kormány rendszeresen felülbecsülte a bevételeket és alulbecsülte a kiadásokat – ugyanis úgy fest, hogy a közszféra egyre dagad, a magánszféra pedig egyre szűkebbre húzza a nadrágszíjat. A pénzügyminisztérium (tehát nem egy ellenzéki szervezet) februárban közzétett adatai szerint 2023 januárjáról 2023 decemberéig a közalkalmazottak száma 13 és fél ezerrel nőtt, és már megközelíti az 1,3 millió főt. Átlagbérük meghaladja a havi bruttó 7000 lejt, miközben a magánszférában 5500 lej a bruttó átlagbér. Egészében véve a közalkalmazottak arányát és a fizetéseikre költött pénzt tekintve élen járunk az EU-ban, messze az átlag fölött, miközben minden életminőségi statisztikának a legvégén kullogunk, legfeljebb Bulgáriát megelőzve, ami e drága állam munkáját is minősíti. Na, ezeken a viszonyokon kellene változtatni, mégpedig gyorsan, mert a lemaradás egyre növekszik, és vele együtt a már katasztrofális méretű kivándorlás is – az elérhető adatok szerint szinte minden harmadik román állampolgár, közel hatmillió fő él külföldön –, akárhogy próbálják magukat fényezni a kormányok.
Amelyek mindig csak ezután fognak foglalkozni a feladataikkal. Vagy legalábbis azt ígérni, hogy készülnek rájuk.
Borítókép: Facebook / Nicolae Ciucă
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
