Annyira rosszul fest a tanárképzés jövője, hogy a kormány már a siralmas számokat is sikerként ünnepli

Annyira rosszul fest a tanárképzés jövője, hogy a kormány már a siralmas számokat is sikerként ünnepli

Miközben a kormány szerint rekordot döntött idén a pedagógusképzésbe felvettek száma és lesz bőven utánpótlás, az ország legnagyobb tanárképzőjén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanárképző Központjában, az ötéves osztatlan tanárképzés keretében mindössze 5 új hallgatót sikerült felvenni kémiatanár szakra valamilyen szakpárosításban – derült ki a felvi.hu adataiból, amelyekről aszélsőbalos, de a nemzeti kormányzatunk által életben tartott Népszava készített összeállítást.

Kémia-matek szakra egy, kémia-magyar szakra szintén egy, biológia-kémia szakra három ember nyert felvételt.

Az osztatlan tanárképzés – s különösen a természettudományos tárgyak – esetében más egyetemeken ennél is rosszabb a helyzet.

De nézzük, mit „ünnepel” a kormány: a pedagógusképzés területére (amely valamennyi pedagógiai képzést magába foglalja) az idei általános felvételi eljárásban több mint 10,5 ezer főt vettek fel, míg tavaly 7,3 ezret. Ez valóban jelentős emelkedésnek mondható az elmúlt évekhez képest, de érdemes megnézni, hogy az egyes szakokon hogyan alakultak a számok. A legnépszerűbb pedagógiai képzéseknek a következők bizonyultak:

  • első helyen az óvodapedagógusi képzés 4667 jelentkezővel, de csak kevesebb mint felük, 2095 fő nyert felvételt.
  • A második legnépszerűbb a gyógypedagógia, ide 4502-en jelentkeztek, a felvettek száma pedig 2201.
  • Az ötéves osztatlan tanári képzésekre 3357-en jelentkeztek és 1550-en nyertek felvételt.
  • Csecsemő- és kisgyermekgondozónak 3087-en jelentkeztek, közülük 1262-en tanulhatnak tovább.
  • A két vagy négy féléves tanári mesterszakokra 3069-en adták be jelentkezésüket és 1882-en felvételiztek sikeresen.
  • Általános iskolai tanítónak 1035 főt vettek fel a 2523 jelentkezőből.
  • Hírdetés

  • Szociálpedagógusként 680-an tanulhatnak tovább, pedig a jelentkezők száma 2013 volt.
  • Általános pedagógiai szakra 183-an jutottak be az 586-ból.
  • A legkritikusabb képzési terület az osztatlan tanári képzés, hiszen elsősorban itt képzik a közismereti (például magyart, történelmet, matematikát, természettudományokat, idegen nyelveket tanító) tanárokat, akikből jelenleg a legnagyobb hiány van a köznevelésben. A felvettek száma (1550 fő), pedig alig haladja meg a tavalyi eredményeket, amikor az általános felvételi eljárásban 1458 hallgatót vettek fel osztatlan tanári képzésre.

    Tanárszakra idén az ELTE vette fel a legtöbb hallgatót, 737 embert, közülük a legtöbben angoltanárnak (191), történelemtanárnak (118) és magyartanárnak (105) készülnek. A természettudományos tantárgyak már az ELTE-en is kevésbé vonzóak:

    biológiatanárnak 42-en tanulhatnak tovább valamilyen szakpárosításban, matektanárnak 41-en, fizikatanárnak 12-en, kémiatanárnak, mint már említettük, mindössze 5-en.

    A Debreceni Egyetemen (DE) leginkább csak az angollal párosítva lehet természettudományos tanárnak tanulni: összesen 65-en jutottak be angolos szakra,

    közülük angol-biológia szakra 1, angol-fizika szakra 0, angol-kémia szakra szintén 0,

    angol-földrajz szakra 5, angol-matek szakra 4, illetve magyar-matek szakra 1 fő nyert felvételt. A DE-en egyébként a tanárnak készülők közül a legtöbben angol-történelem (17) és magyar- történelem (15) szakokon tanulnak tovább.

    A Szegedi Tudományegyetemen is az angol tarolt (55),

    közülük 3-an készülnek angol-biológia-, 2-en angol-földraj tanárnak. Angol-matek szakra senkit nem vettek fel, magyar-matek szakra 1 főt, kémiatanári képzést pedig meg sem hirdettek.

    A legtöbben itt is angol-történelem (15 fő) és angol-magyar (12 fő) tanári képzésre jutottak be. A Pécsi Tudományegyetemen ugyancsak az angoltanári szakok domináltak, 72 főt vettek fel. Közülük angol-biológia szakra 4-en, angol-matekra 3-an jutottak be, angol-fizikára és angol-kémiára pedig senkit nem vettek fel. Biológia-etika szakon 1, biológia-magyar szakon 2, biológia-német szakon 1 ember tanulhat tovább.

    Több szakpárosításban indítottak külön fizika- és kémiatanári szakokat, de ezekre még csak nem is jelentkezett senki.

    A legtöbb tanárnak készülő hallgatót magyar-történelem (19 fő) és angol-magyar (14 fő) szakpárokra vették fel.

    Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen 2 diák tanulhat tovább angol-biológia, 2 angol-matek szakon, az angol-fizika és az angol-kémia senkit nem vonzott, az osztatlan tanári képzésben a legtöbb hallgatót (8 fő) pedig az etika-történelemtanár szakra vették fel. A Miskolci Egyetemen 11-en tanulnak tovább földrajz-történelemtanári szakon,

    fizika-, kémia-, biológiatanári képzés nem indul.

    Itt a legtöbb tanárszakos hallgatót (20) magyar-történelem szakra vették fel. A Nyíregyházi Egyetemen matek-történelem szakpárra 4 fő jutott be, kémia, biológia és földrajz szakokra pedig senki. A legtöbb hallgatót (8) magyar-történelem szakra vették fel az osztatlan tanári képzésben.

    A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen

    semmilyen szakpárosításban nem hirdettek meg természettudományos tanári képzést.

    Mindebből jól látszik, hogy az ötéves osztatlan tanári képzésen belül rendkívül alacsony azoknak a tanárjelölteknek a száma, akik természettudományos tantárgyakat oktathatnak majd, ha egyáltalán lediplomáznak vagy tanári pályára állnak. Nem véletlen, hogy a kormány az új pedagógustörvény végrehajtási rendeletében már arra is lehetőséget adna, hogy 5 évig olyanokat is lehessen tanárként foglalkoztatni, akiknek nincs pedagógus végzettségük, de valamilyen természettudományos diplomával rendelkeznek.


    Forrás:kuruc.info
    Tovább a cikkre »