A magyarországi építőtelepeken sok bakói csángóval dolgoztam! Többek között volt egy nagyon értelmes, régi ízes magyar nyelven beszélő munkatársam, aki Szebasztián névre hallgatott és Szebinek becéztünk. Tőle hallottam ezt az igaz történetet, ami híven tükrözi a Romániában őshonos, magyar nyelven beszélők helyzetét.
Tudni kell, hogy Románia szerte államilag és egyházilag (mármint az ortodox egyház által gerjesztett) magyargyűlölet folyik teljesen hivatalosan! Bevallom hihetetlen dolog, hogy miként lehet ilyesmi a huszonegyedik században, az Európai Unión belül! De sajnos a román politika nem ismer lehetetlent, száz éve már magyar őslakosságot asszimilál, de a világ fele kegyes és irgalmas arcot mutat! Mindenkit félrevezet annak érdekében, hogy egy nemzeti államot alakítson ki Trianon utáni összetákolt területén! Valljuk be, nincs nehéz dolga, mert a világ behunyja szemét és bedugja fülét! A cél szentesíti az eszközt elvén tehát, ez ideig nagyon sikeresen alakítottak!
Száz éve már, de talán több is lehet, hogy a moldovai magyar csángók magyar katolikus papok és misézés után sóvárognak, de már hivatalosan is többször kérték az őket megillető jogokat. Mert, úgy-e törvényesen szavatolva van a szabad vallásgyakorlás, valamint az anyanyelven való tanulás, de ennek a valóságba való ültetését a román hatalom mindig kicselezte! Még János Pál pápához, kiből nemsokára hivatalosan is szent lesz, felmentek panaszukkal és kérésükkel – eredménytelenül! A vége az lett, hogy a ravaszság, az ígéretek és törvények be nem tartása, valamint az idő múlása nekik kedvezett, sajnos nemsokára már nem is lesz szükség magyar misézésre!
Mesélte Szebi, hogy amikor a bakói csángók küldöttsége kérésükkel és panaszukkal felmentek a moldvai katolikus püspökségre a következő feleletet kapták:
– Minek kell néktek magyar pópa? Kérjetek, mondjuk angol pópát és azonnal küldünk nektek, de magyar pópát nem küldünk, mert ti nem vagytok magyarok! Egyébként mindegy az Úrnak, hogy milyen nyelven szólsz hozzá, csak lelked tiszta legyen!
– Hát mi is erre gondoltunk – mondták a csángók – ha az Úr nem tesz különbséget a nyelvek között, akkor miért ne imádjuk őt az őseink nyelvén?
Erre nem kaptak feleletet és azóta sem folyik magyar nyelven az istentisztelet templomaikban, csak igen kivételes alkalmakkor!
Sebők Mihály
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
