Nagyon fontos lépést tettek az EU állam-, illetve kormányfői a kidolgozott nyilatkozat elfogadásával a német kancellár szerint. Merkel a csúcs után Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral is beszélt telefonon.
A kancellár Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy a nyilatkozatnak a balkáni migrációs útvonalon zajló áramlás megszűnéséről szóló része csupán "helyzetleírás".
Ez a helyzet egyoldalú döntések miatt keletkezett, amelyeket Németország nem üdvözölt, mert fenntarthatatlan állapotokat idéztek elő Görögországban – tette hozzá Angela Merkel.
Ugyanakkor a nyilatkozat azt is megjelöli, hogy miként kell megszilárdítani a balkáni migrációs útvonalon és Görögországban kialakult helyzetet, vagyis a tagállami vezetők következetes dokumentumot fogadtak el – emelte ki a német kancellár.
A nyilatkozatban szerepel, hogy a tagországoknak ki kell állniuk az egyoldalú lépéseket "elszenvedő" Görögország mellett, így támogatást kell nyújtaniuk ahhoz, hogy biztosított legyen a macedón és az albán határ védelme "a görög oldalról", hogy javuljon a menekültek elhelyezése – mondta Angela Merkel.
Németország "nagyon erősen üdvözli", hogy a nyilatkozat lefekteti a Törökországgal kezdett együttműködés "alapszerkezetét" – hangsúlyozta a kancellár.
Ugyanakkor a következő napokban "néhány részletet" még ki kell dolgozni, mert igen összetett kérdésről van szó – jegyezte meg.
Ban Ki Mun aggodalmának adott hangot amiatt, hogy – szavai szerint – egyes uniós tagországokban nacionalista pártok nyomására szigorítják a menekültügyi szabályozást.
Kijelentette, hogy a "hangulatkeltés a menekültek ellen a társadalom megosztásához vezet", és "nem egyeztethető össze sem az ENSZ, sem az EU értékeivel".
Az EU-nak szolidaritást kell vállalnia a menekültekkel, és sokkal többet tehetne értük. Nem pénzről van szó, hanem többről, az emberiességről és az emberi jogok tiszteletéről – hangsúlyozta Ban Ki Mun.
Elmondta, hogy a világszervezet szeptember 19-én konferenciát tart a migráció globális kérdéseiről, és a tanácskozásra a szervezet valamennyi tagországának állam-, illetve kormányfőjét meghívták.
Angela Merkel tevékenységéről szólva aláhúzta, hogy lehet a "menekültek" elé falakat emelve a "könnyebb utat" választani, a német kancellár azonban nem így tett, hanem olyan politikát követett, amellyel "az együttérzés és az erkölcs igaz hangja" lett az egész világon.
A német kancellár elmondta, hogy találkozójukon átadta az ENSZ-főtitkárnak a legmagasabb rangú állami kitüntetést, a német köztársaság érdemrendjének nagykeresztjét.
Németország ezzel Ban Ki Mun tíz éve tartó főtitkári munkáját ismeri el, különös tekintettel az Agenda 2030 néven is ismert – a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó – fenntartható fejlesztési menetrend kidolgozására és a tavaly decemberben Párizsban elfogadott nemzetközi klímavédelmi egyezmény elfogadására.
Merkel kiterjesztené az EU-török megállapodást az irakiakra is
A német kancellár az SWR német rádiónak adott interjújában kijelentette: a szíriai állampolgárokat érintő, Törökország és az Európai Unió között körvonalazódó szabályozáshoz hasonló megállapodást más országokból származó menekültekre, például irakiakra is ki lehetne terjeszteni. Beszélt arról is: Bécs hibázott, amikor egyoldalú döntéseket hozott.
"Még egyszer mérlegelnünk kell, hogy irakiak esetén is keretszámokban gondolkodjunk-e" – mondta Merkel, utalva az előző este Brüsszelben az EU és Törökország között a migrációs válság kezeléséről született elvi megállapodásban foglaltakra.
A tervezet értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az EU-tól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben.
A törökök ezért cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét.
Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserében be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.
Angela Merkel úgy vélte, hogy Ankara számára "természetesen különös fontossággal bír" a szíriaiak kérdése.
A német kancellár elutasította azokat a bírálatokat, miszerint Ankara előnyösebb tárgyalási pozícióban van, mint az európai közösség, szerinte sokkal inkább az érdekek kiegyenlítéséről van szó.
Merkel hozzátette, hogy az olyan kritikus témákat is "nagyon világosan érintették", mint a sajtószabadság kérdése Törökországban.
Az EU viszonylag jó eredményeket ért el végül – húzta alá Merkel. "Mindenki azt mondja, hogy meg kell védenünk a külső határainkat, fel kell vennünk a küzdelmet az illegális bevándorlással, mindenki kiállt az égei-tengeri NATO-beavatkozás mellett, és mindenki üdvözölte az új javaslatot is" – jegyezte meg a kancellár, aki azt is pozitívnak találta, hogy az EU szán még néhány napot a "finomhangolásra".
Az uniós vezetők a jövő heti EU-csúcson folytatják a tárgyalást annak a javaslatnak a részleteiről, amelyet Ahmet Davutoglu török kormányfő váratlanul terjesztett elő által a hétfői munkaebéden.
Merkel a rádiónyilatkozatban Ausztriával szemben kritikát fogalmazott meg a menedékkérők létszámára bevezetett korlátozások miatt.
"Nem vagyok hálás Ausztriának. Nem tartom szerencsésnek, hogy egyoldalú döntések születtek" – nehezményezte a kancellár Bécs azon döntését, hogy idén összesen 37 500 embert fogadnak be Ausztriába, és naponta legfeljebb 3200 menedékkérő léphet be az országba.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
