Németország nem hagyhatja szó nélkül a jogállamisággal kapcsolatos lengyelországi folyamatokat – jelentette ki Angela Merkel kedden Berlinben. Az Európai Bizottság is aggódik.
A német kancellár hagyományos nyári sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a jogállamiság lengyelországi állapota „komoly téma”, mert az Európai Unión belüli együttműködés alapját a jogállami elvek alkotják – írja az MTI.
Merkel azt mondta, Berlin „nagyon komolyan” veszi az Európai Bizottság (EB) vonatkozó megállapításait, amelyekről részletesen tárgyal majd szerdán Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel. Hozzátette, Németország továbbra is jó kapcsolatot akar Lengyelországgal, de nem teheti meg, hogy „a béke kedvéért befogja a száját, és nem mond semmit”.
Akármennyire is fontos a tagállamok összetartása a brit uniós tagság megszüntetése (brexit) miatt, a jogállamiságot nem lehet elhanyagolni, mert egy olyan együttműködési forma, amelyben az összetartást csak a jogállamiság feladásának árán lehet megőrizni, „már nem az Európai Unió lenne” – mondta Angela Merkel.
http://mno.hu/
Ezzel kapcsolatban a Der Spiegel című német hírmagazin a legutóbbi, hét végi számában azt írta, hogy Jean-Claude Juncker meg akarja fosztani Lengyelországot szavazati jogától az Európai Tanácsban – az EU vezető testületében, az állam-, illetve kormányfőket, valamint az EB elnökét összefogó intézményben –, ha a varsói vezetés nem vonja vissza a Brüsszel szerint a jogállamiságot sértő igazságügyi reformot.
Ezért Juncker a nyári szünet előtti utolsó bizottsági ülésen arra utasította az uniós biztosokat, hogy igyekezzenek hazájukban támogatást szerezni a szavazati jog megvonására irányuló, úgynevezett hetedik cikkely szerinti eljáráshoz.
Az eljárás megindításához a tagállamok négyötödének támogatása szükséges, a szavazati jog megvonásához viszont teljes egyetértés, ezért a Der Spiegel szerint a német kormányban fenntartásokkal fogadták a bizottsági elnök kezdeményezését.
Ugyan a szociáldemokraták (SPD) részéről Sigmar Gabriel külügyminiszter Berlin támogatásáról biztosította Brüsszelt, de Merkel – a jobbközép CDU/CSU pártszövetség vezetője – szerint nem lenne helyes tovább mélyíteni a konfliktust. A kancellár Magyarország várható vétójától tart a szavazati jog megvonásáról szóló döntésnél – írta a Der Spiegel.
Jean-Claude Juncker szerdán hivatalos látogatást tesz Berlinben, az eddigi tervek szerint az Angela Merkellel folytatott megbeszélés után nem tartanak sajtótájékoztatót.
http://mno.hu/
Ugyancsak kedden Vanessa Mock, az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testületének egyik szóvivője is arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság megítélése szerint a lengyel kormány veszélyezteti a jogállamiságot.
Újságírói kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta, az Európai Bizottság megkapta Lengyelországtól azt a 12 oldalas dokumentumot, amellyel Varsó a júliusban küldött ajánlására válaszolt.
Mock aláhúzta: az uniós szabályozás világosan rögzíti, hogy a bizottságnak hogyan kell eljárnia akkor, ha egy tagállamban veszélybe kerül a jogállamiság. A szabályozás keretet biztosít a párbeszédre az érintett tagállammal annak érdekében, hogy elejét vegyék a jogállamiság súlyos megsértésének. A párbeszéd lehetőséget ad arra is, hogy a tagállam bizonyítsa: nem áll fent a jogállamiság megsértésének veszélye – tette hozzá.
Júliusban a vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt az Európai Bizottság, „súlyos aggodalmának” adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban.
A brüsszeli bizottság összesen négy lengyel bírósági törvényt kifogásol. Közülük az egyik, már hatályba lépett jogszabály miatt július végén kötelezettségszegési eljárást indított el. Korábban jelezte: amennyiben a lengyel elnök által megvétózott két törvény mégis hatályba lépne, kész elindítani az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást is, amely végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat.
A lengyel külügyminisztérium honlapján hétfőn közzétett nyilatkozat szerint Varsó kétségbe vonja a vele szemben elindított uniós jogállamisági mechanizmus jogszerűségét, az eljárás keretében bírált igazságügyi reformot pedig az európai elveknek megfelelőnek tartja.
Sajtóinformációk szerint a 12 oldalnyi lengyel válaszban más uniós tagállamokban, köztük Spanyolországban, Dániában vagy Észtországban alkalmazott megoldásokat neveznek a lengyel bírósági reform mintájának. Ismertetik a lengyel igazságügyi reform céljait, közülük a bíróságok nagyobb hatékonyságát, az évekig húzódó perek lerövidítését emelik ki.
Külföld MN Visszaküldte a parlamentnek a bírósági törvényeket a lengyel államfő Andrzej Duda már korábban jelezte, hogy megvétózza a jogszabályokat.
A lengyel államfő július végén küldött vissza a parlamentnek két bírósági törvényt: már korábban bejelentette, hogy megvétózza a lengyel igazságügyi reform részét alkotó, az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) és a legfelső bíróságról szóló jogszabályokat. A parlamentben korábban jóváhagyott két jogszabály a tervezett lengyel igazságügyi reform részét alkotja, akárcsak a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvény, amelyet az elnök a múlt kedden viszont aláírt.
Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. Andrzej Duda bejelentette: két hónapon belül saját törvényjavaslatokat terjeszt elő a megvétózott törvények helyett. Korábbi közlések szerint a jogszabály újbóli megvitatásában illetékes szejm legközelebb szeptember 13-án, a nyári szünet után ül össze.
A Jog és Igazságosság (PiS) elnöke korábban „komoly hibának” minősítette, hogy Andrzej Duda államfő bejelentése szerint megvétózza az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelső bíróságot érintő törvényeket.
Nem végezte el „házi feladatait” az EUAngela Merkel hagyományos nyári sajtótájékoztatóján arra is kitért, hogy az Európai Unió még nem végezte el „házi feladatait” a menekültügyben, mert nem működőképes a dublini rendszer és nem minden tagállam hajlandó részt venni a menekültek méltányos, fair elosztásában. Kijelentette, hogy a dublini uniós menekültügyi rendszer reformja és a menekültek tagállamok közötti elosztása ügyében is „intenzíven tovább kell dolgozni”, mert elfogadhatatlan, hogy a tagállamok csak akkor gyakorolják a szolidaritást, ha érdekük fűződik hozzá. „Vagy szolidárisak vagyunk egymással, az olyan tagállamokkal, mint Olaszország és Görögország”, vagy nem, aminek azonban „súlyos következményei” lennének – mondta. A 2015 szeptember elején Magyarországon az osztrák határ felé gyalog elindult emberek ügyére utalva kiemelte: „fontos és helyes” döntés volt befogadni őket, mert meg kellett oldani egy „humanitárius szükséghelyzetet”. (MTI)
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
