Az Országgyűlés hétfőn megalkotta az online kaszinójáték részletes törvényi szabályait.
A fideszes Bánki Erik – és a később hozzá csatlakozó frakciótársa, Vas Imre – által kezdeményezett, de a bizottsági tárgyalás során több ponton átírt szerencsejátéktörvény-módosítási javaslatot 126 igen szavazattal, 65 nem ellenében fogadta el a parlament.
A jogszabály rögzíti: távszerencsejátékot, azaz online sportfogadást – a lóversenyfogadás kivételével – kizárólag a Szerencsejáték Zrt. szervezhet. A lóversenynél pedig kizárólag a százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. végezheti a távszerencsejáték-szervezést.
Az ezektől elkülönülő online kaszinójátékot csak a Magyarországon lévő játékkaszinó üzemeltetési koncessziójának jogosultja szervezheti, amely az online kaszinójáték lebonyolítását a kaszinójáték-szervezésre létrehozott koncessziós társaságon keresztül végezheti.
Bánki Erik eredetileg azt kezdeményezte, hogy az állami adóhatóság legfeljebb két online kaszinó működését engedélyezhesse. Az összegző módosító javaslat elfogadásával azonban ez úgy változott, hogy az adóhivatal a törvényben 11-re korlátozott összes játékkaszinókoncesszió-jogosult társaságának engedélyezhesse az online kaszinójáték szervezését.
Online kaszinóra engedély a hagyományos játékkaszinó-engedély időtartamára adható ki. Ez legfeljebb 10 éves online kaszinójáték-szervezési lehetőséget jelent.
Az összegző módosító javaslattal azt is egyértelművé tették – mint azt az indoklásában is írták -, hogy az online kaszinójáték szervezése a hagyományos kaszinójáték-szervező részjogosítványa, így előbbiért a kaszinójáték-szervezésért járó koncessziós díjat meghaladó fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Online kaszinójáték kizárólag magyarországi IP-címről kapcsolódó játékosnak tehető hozzáférhetővé. A játékszervezőnek gondoskodnia kell az IP-címek törvényi megfelelőségének folyamatos ellenőrzéséről. Az online kaszinójáték szervezésére szolgáló szervert EGT-államban kell elhelyezni. A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóságnak folyamatosan köteles biztosítani.
A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy az állami adóhatóság játékosvédelmi nyilvántartást vezet az önkorlátozó, önkizáró intézkedés alá vett játékosokról, valamint a szerencsejátéktól eltiltottakról. A nyilvántartásba csak a szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be.
Ezzel összefüggésben megerősítették, hogy a játékszervező köteles biztosítani a játékosnak önkorlátozó intézkedések igénybevételének lehetőségét, így például a tétként megtehető összeg maximumának meghatározását, a veszteség maximalizálhatóságát és az említett önkizárást.
Rögzítették továbbá, hogy a szerencsejáték-reklámokra és a tiltott szerencsejáték tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a hatóság jelentős, a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább egymillió forintos bírságot szab ki. A bírságot a reklámozóval, a reklám közzétevőjével, a reklámszolgáltatóval és a reklámban szereplővel szemben egyetemlegesen kell megállapítani. Ha a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő nem állapítható meg, a bírságot a hatóság kizárólag a reklám közzétevőjével szemben szabja ki.
Hunhír.info – MTI
A törvénymódosítás október 1-jén lép hatályba.
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
