Femke Halsema, Amszterdam polgármestere csütörtökön, a rabszolgaság eltörlésének hollandiai emléknapján tartott beszédében bocsánatot kért a városnak a holland (és nem kis részben bizony zsidó – a szerk.) rabszolga-kereskedelemben való részvételéért.
"Az amszterdami önkormányzat nevében bocsánatot kérek Amszterdam városvezetésének a gyarmati rabszolgaság világméretű kereskedelmében való aktív részvételéért" – jelentette ki Halsema. (A zöld polgármester asszony zsidó ősökre hivatkozva szokott büszkélkedni, most is nyilván a holland vonalat kell szégyellni… – a szerk.)
Hollandia négy legnagyobb városa Amszterdam, Rotterdam, Hága és Utrecht már korábban elismerte, hogy közvetlenül vagy közvetve hasznot húzott a rabszolgaságból a 17-19. században. Hivatalos bocsánatkérésre holland település részéről azonban csak most került sor.
Ugyancsak csütörtökön a holland belügyminisztérium által létrehozott tanácsadói bizottság bocsánatkérést sürgetett a holland ügyvivő kormány részéről is. Mark Rutte holland miniszterelnök egy éve ezt visszautasította, arra hivatkozva, hogy "ez csak fokozná a holland társdalom megosztottságát."
A tanácsadói testület azt is javasolja, hogy július 1-je, a rabszolgaság 1863-as eltörlésének napja nemzeti emléknap legyen.
"A holland államnak is el kell ismernie a rabszolgaság által okozott szenvedést. Németország, Belgium, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok már tett hasonló gesztusokat" – emlékeztetett a szakértőkből álló bizottság.
Emellett a testület egy a holland gyarmatosító múltat bemutató múzeum létrehozását is indítványozza, valamint azt, hogy az ország rabszolgatartó múltjának szélesebb körű áttekintése kerüljön be a nemzeti tantervbe. A bizottság szerint továbbá pénzt kell elkülöníteni a rabszolga-kereskedelem következményeinek felszámolását segítő projektekre is, egyfajta helyreállítási alapon keresztül. Személyi szintű jóvátételre azonban nincs jogalap – állapították meg a szakértők.
A holland birodalom, a világ szinte minden pontján – Észak és Dél Amerikában, Afrikában, a Közel Keleten, Délkelet-Ázsiában valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is – rendelkezett kolóniákkal. A holland Nyugat-Indiai Társaság rabszolgakereskedelme jelentősen hozzájárult Hollandia gazdasági világhatalmi státuszához a 17.században.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
