A történelmi nevezőcsúcs is összejöhet idén Európa legmenőbb vitorlásversenyére, besegített ebbe riói kvótahelyzetünk is. Vannak viszont olyan kérdések, amelyeket közönséges földi halandó talán fel sem mer tenni erről az úri huncutságról, azonban tény, hogy eme nemzeti kincsünk igen látványos, és jó pár fejlesztés kedvez azoknak, akik egy kicsit is kíváncsiak a Kékszalagra. Például a Kwindoo.
Ágyúdörrenésre ébred Balatonfüred népe július 14-én – már előre szólunk. Persze magára vessen, aki alszik a 48. Kékszalag tókerülő vitorlásverseny reggel 9 órai rajtjánál, különben is munkanap lesz. Európa legnépszerűbb és leghosszabb vitorláseseményére a szervezők idén nem zárják ki a rekordszámú nevezést, így akár a 2010-es csúcsot, a 3115 versenyzőt (593 egység) is meghaladhatja a Füred-Zamárdi vonalra felsorakozó vitorlázók száma.
– Ötszáz-hatszáz egység idén is lesz, de meglehet a csúcs, hiszen az olimpiai kvótaszerzések miatt jelentősen megemelkedett az érdeklődés a vitorlázás iránt – tudta meg az MNO Kollár Lajostól, a Magyar Vitorlás Szövetség elnökétől. Való igaz, rég volt ilyen, talán egyszer sem, hogy a szörfösökkel együtt összesen 5 riói résztvevőnk van ebben a sportágban: az éremre is esélyes Berecz Zsombor (Finndingi), Érdi Mária, Vadnai Benjámin (mindketten Laser), valamint Cholnoky Sára és Gádorfalvy Áron.
A Kékszalag előbb a hazai „nyelvtannácik”, majd a nemzetközi sportvilágot késztette behódolásra, hiszen a verseny nevét ma már senki nem írhatja külön, a külföldi egységek számát pedig a tavalyihoz képest is duplázódni várja a szövetség főtitkára, Holczhauser András.
A résztvevőkről szólva Kollár Lajos, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke előbb felidézte, egy klasszikus hajó tulajdonosaként milyen szomorúan nézte annak idején, amikor a versenybe bearcátlankodtak a villámgyors kéttestű katamaránok, de sportvezetőként és a Kékszalag kitalálóinak eredeti szándékával megismerkedve belátta, hogy ezt a versenyt az evolúció csúcsán lévő hajónak és a legjobb csapatnak kell nyernie, a szellemet nem lehetett a palackba visszanyomni. Ettől függetlenül idén is egy pályán versenyez az idén 120 éves Kishamis az úgynevezett „foilok” segítségével a víz fölött repülő, karbonszálas, többtestű csúcshajókkal – utóbbiak biztosan befejezik a versenyt a 48 órás szintidőn belül, ám koránt sem biztos, hogy ez a mezőny kétharmadánál több egységnek sikerül, ha nincs megfelelő erősségű szél.
XXI. század: karbonszál, okostelefon
A technológia egyébként a Kékszalagon sok mindent megváltoztatott. Sok éven keresztül például egyetlen hajós, Litkey Farkas nyerte a versenyt, de Kollár Lajos szerint az az éra örökre lezárult, hogy egyetlen egység sorozatban annyiszor nyerjen, mint Litkeyé, aki mindig jó érzékkel választott hajót.
Ha már technológia: a verseny egyik újdonsága lesz, hogy okostelefonon, a magyar fejlesztésű Kwindoo alkalmazás segítségével minden hajó útja folyamatosan nyomon követhető lesz – így telefonnal a kezünkben simán drukkolhatunk ismerősünknek, aki ott hánykolódik a magyar tengeren.
Ami hagyományos: az útvonal
A verseny távja a hagyományos útvonalon (Füred – Kenese – Keszthely – Füred) légvonalban 155 kilométer, ennél természetesen mindenkinek több lesz a szél- és terepviszonyok miatt, és minél több, annál jobban jár a vitorlás-utánpótlás, hiszen a mezőny megtett kilométerei után jön a támogatás a névadó szponzortól, az Erstétől.
A verseny előtti hétvége szombatján kerül sor a bemelegítőversenyre, a Fehér Szalagra, amit a „nagyok” az utolsó beállításokra használnak fel, de rajta külön versenyt futnak a balaton legpatinásabb klasszikus vitorlásai, köztük a több mint 50 éven át a tókerülés időrekordját tartó Nemere II., a Balaton legidősebb hajója, a már említett Kishamis, és a legtöbbszörös Kékszalag-győztes, a Tramontana.
Szóba került a korábbi időrekorder, említsük meg az aktuálisat is: ő 2012 óta Józsa Márton és a kétárbocos katamarán, Fifty-Fifty 7 óra 13 perc 57 századmásodperccel. A Nemere II. mint egytestű hajó rekordja (10 óra 40 perc – 1955) is a múlté már 2014 óta, 59 év után Király Zsolt hangyányival 9 óra 57 perc alá szorította ezt az időt. A Raffica kormányosa szeretne már egyébként abszolútban is Kékszalagot nyerni, Európában már szinte csak ezt a versenyt nem nyerte meg – Királyt tekinthetjük a magyar vitorlázás Hosszú Katinkájának, kiváló úszónőnknek is már „csak” az olimpiai arany hiányzik. A Kékszalag címvédője egyébként egy svájci egység (Safram), amely idén is rajthoz állhat.
Egy pontból élvezhető látványosság
Aki egy pontból nézhető látványosságra vágyik, az a pénteki napot lője be magának a Tagore sétányon, itt rendezik meg ugyanis a leggyorsabb hajóknak kiírt „sprint” Audi-kupát. Másnap a keleti medencében a 2szalagra is sor kerül még, ezt a Kékszalagon méreteik miatt rajthoz nem állható katamaránok számára rendezik.
Ma Magyarországon több mint 30 ezren vitorláznak rendszeresen, ez a szám pedig növekvő tendenciában van. Az idei naptári évben négy balatoni vitorláskikötőt adnak át.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
