A Csehszlovák Néphadsereg 1954-ben alakult, 1955 és 1990 között a Varsói Szerződés politikai-katonai szervezet tagjaként a keleti blokk egyik legerősebb láncszemévé nőtte ki magát. A hadsereg állománya 1989-ben mintegy 200 ezer főt számlált.
A második világháború végeztével 1945. május 25-én megalakult a Csehszlovák Fegyveres Erők Ideiglenes Szervezete, amely a hadsereg átszervezését kapta feladatul. A szovjet irányítás alatt álló csehszlovák 1. hadtestet hadsereg-szintre emelték. A fegyveres erők újjáépítésével kapcsolatos kezdeti optimizmust azonban hamar felváltotta a háború utáni gazdasági nyomorúság, valamint az emberi és anyagi erőforrások hiányából fakadó kiábrándultság. A csehszlovák katonaság még 1945-ben megbízást kapott a német és a magyar lakosság elűzésére, és részt vett az ukrán nacionalisták elleni harcokban is.
A Csehszlovák Kommunista Párt 1948-as hatalomra kerülésével jelentős változások történtek a hadseregben. A tisztek több mint felét elüldözték, sok közkatona pedig távozni kényszerült. A hadsereg a kommunista párt teljes hatalma alá került, és 1950-től kezdve szovjet mintára újabb átszervezések történtek.
Az idősebb felvidéki olvasók bizonyára ma is élénken emlékeznek azokra az időkre, amikor a Csehszlovák Néphadsereg sorköteleseiként messze az otthontól Csehországba kerültek kétéves katonai szolgálatra, ahol a bajor vagy az osztrák határvonalat őrizve védték a szocializmust.
Figyelem! – Az alábbi cikk egy korabeli, a kommunista doktrína szellemében írt dokumentumot közöl. Annak ideológiai és nyelvi tartalmával sem az író, sem a Körkép.sk nem vállal sorsközösséget.
A csehszlovák 1. hadtest (1) és a szovjet Vörös Hadsereg a Duklai hágónál történt közös hősi küzdelmének ünnepi évfordulója alkalmából, mely egyben Csehszlovákia felszabadításának a kezdetét jelentette a szovjet hadsereg részéről, minden évben felidézzük a Csehszlovák Néphadsereg híres útját, amelyet a Csehszlovák Kommunista Párt vezetése alatt a kezdetektől fogva megtett. Az elmúlt több mint negyven év alatt egy modern, mai szocialista hadsereggé nőtte ki magát, amely megbízható eszköz a haza és a szocializmus védelmében.
A Csehszlovák Néphadsereg, mint a szocialista állam hatalmi eszköze, leninista elveken alapul. A munkás elválaszthatatlan szövetségét testesíti meg a szövetkezeti parasztsággal és az értelmiség dolgozóival, valamint a Cseh és a Szlovák testvérnemzetek (2) egységét a Szovjetunióval és a szocialista szövetség többi országával. Egy megbízható, magasan képzett, harcra kész fegyveres erő, készen arra, hogy a szovjet hadsereg és a Varsói Szerződés katonai erejének az oldalán garantálja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az egész szocialista közösség nemzetközi védelmét.
[…]
A legfelsőbb párt- és állami szervek folyamatos gondoskodásának köszönhetően a hadsereg a legkorszerűbb fegyverekkel és technológiával egészült ki, amelyek nagy tűzerőt és ütőképességet, manőverezhetőséget és ellenállást biztosítanak a tömegpusztító fegyverek hatásaival szemben. A harci mesterség növekedése a katona politikai tudatosságának erősödésével együtt megszilárdította a Csehszlovák Néphadsereg harci potenciálját.
A katonaság tagjai aktívan részt vettek a társadalom politikai, gazdasági és kulturális fejlődésében is. Segítséget nyújtottak a metró, autópályák, atomerőművek, a Kultúrpalota, a Nemzeti Színház és más helyszínek építésében, ahol az állam érdekei ezt megkövetelik. E feladatok végrehajtása során a hadsereg és a nép egysége elmélyült és megerősödött.
[…]
A Csehszlovák Néphadsereg katonái sikeresen teljesítik a harci és politikai kiképzés feladatait, és a szövetséges gyakorlatokon – mint például a ” Družba ’86 “(3) – is magas szintű képzettséget mutatnak. Ez értékes hozzájárulás a Varsói Szerződés hadseregeinek szövetségének folyamatos megerősítéséhez, amely a világbéke legmegbízhatóbb garanciája.
További képek:
Jegyzetek:
(1) A hadtest 1944-ben alakult a keleti fronton és a szovjetekkel vállvetve harcolt egészen 1945 május közepéig. A háború után a hadtest tagjai aktívan részt vettek a helyi német és magyar lakosság elüldözésében. Az egyik leghíresebb tömeggyilkosság a Přerov melletti úgynevezett svéd sáncoknál történt, ahol a katonák 265 német civilt (köztük 120 nőt és 74 gyermeket) öltek meg Karol Pazur hadnagy parancsára.
(2) Csehszlovákia a második világháború után a német, valamint magyar nemzetiségek tömeges kitelepítését követően sem lett nemzetállam, így ez a mondat egy szimpla csúsztatás.
(3) A Csehszlovák Néphadsereg mellett a Magyar Néphadsereg és a szovjet Vörös Hadsereg összesen 25 ezer katonája vett részt a „bajtársiasság ’86” fedőnevű hadgyakorlaton.
Forrás: Procházka, Československá lidová armáda (Praha 1987).
Orbán Gábor, MA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
