Tovább emelkedik jövőre az állástalan menekültek száma Németországban, de a munkába állók száma is növekedik majd – mondta egy keddi interjúban a szövetségi munkaügyi hivatal (BA) vezetője. Detlef Scheele elmondta, hogy az idén hetvenötezer fővel százkilencvenötezerre emelkedett a teljes állásban foglalkoztatott menekültek száma.
Hasonló mértékű növekedés jövőre is lehetséges, mert a gazdasági fellendülés révén sok új állás jön létre, közöttük olyan egyszerű, kisegítői feladatokból álló munkahelyek is, amelyek betöltésében elsősorban a hiányos szakmai képzettséggel és csekély nyelvtudással rendelkező menekültek jöhetnek szóba.
Jelenleg hetente körülbelül kétezer munkanélküli menekült talál állást, és az idén kilencezerötszáz fiatal menekültet vettek fel ipari tanulónak a duális képzés rendszerében.
Ezek elég jó számok, de nem változtatnak azon, hogy a hozzánk érkezett emberek száma nagyon magas – mondta a BA elnöke német hírportálokon idézett interjújában, kiemelve: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy türelem kell a menekültek munkaerőpiaci beilleszkedéséhez.
Detlef Scheele hozzátette, hogy jövőre a regisztrált munkanélküli menekültek száma is emelkedik majd, mert az integrációs és nyelvi képzést befejező menekültek közül sokan nem tudnak rögtön elhelyezkedni. Az állástalan menekültek számának növekedéséről nem adott konkrét előrejelzést. Számszerű adatokat csak a ügynökség kutatóintézetének (IAB) előrejelzéséből lehet kiolvasni, amely szerint jövőre a regisztrált munkanélküliek számának csökkenése hatvanezerrel nagyobb lenne, ha nem lennének menekültek a munkaerőpiacon.
Ezzel kapcsolatban a városi és települési önkormányzatok szövetségének (DStGB) vezetője, Gerd Landsberg egy hétfőn megjelent interjúban elmondta, hogy a százkilencvenötezer teljes állásban foglalkoztatott, társadalombiztosítási járulékot fizető menekültre hatszázezer olyan menekült jut, aki a szociális támogatás leggyakoribb formájában, az úgynevezett Hartz IV segélyben részesül, azaz munkanélküli, vagy olyan állása van, amelyben nem keres eleget ahhoz, hogy jövedelem-kiegészítő támogatás nélkül megéljen. Az ilyen helyzetben lévő menekültek száma egy év alatt kétszázezerrel növekedett – tette hozzá a DStGB elnöke.
A tizenegyezer önkormányzatot összefogó független érdekképviselet vezetője szerint irányváltásra van szükség a menekültek munkaerőpiaci integrációjában. Pozitív példaként említette a dániai gyakorlatot, amelynek lényege, hogy nem egymás után, hanem párhuzamosan folytatják a menekültek nyelvi képzését és bevezetését a munkaerőpiacra. Az IAB egy korábban ismertetett tanulmánya alapján Németországban a munkaerőpiaci belépés utáni első évben a menekültek csupán tíz százaléka talál munkát, főleg a nyelvtudás, az elhelyezkedéshez szükséges formális képzettség és munkatapasztalat hiánya miatt.
A nyelvtudás erősödésével és a képzettségi szint emelkedésével aztán a foglalkoztatottsági arány folyamatosan javul, öt év alatt ötven százalékra, tizenöt esztendő alatt hetven százalékra emelkedhet, vagyis a menekültek inkább „a holnapután munkavállalói” lehetnek a német munkaügyi szakértők szerint.
Németországba a migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben csaknem kilencszázezer menedékkérő érkezett, tavaly több mint negyedmilliót regisztráltak, az idén november végéig pedig további százhetvenháromezret. A munkaerőpiacra korlátozások nélkül csak azok léphetnek be, akik megkapják a menekült státuszt.
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
