Amikor komolyan vették

A valódi baloldal persze koherensebb az álbaloldali ballibeknél, legalább van belső logika a szövegeikben, de ettől még nem kevésbé elmebetegek.

Nagyjából 20 éve ismerkedtem össze komolyan hívő bal-zöld-progresszív emberekkel. Akkor volt a ZeitGeist nevű rendkívül ostoba film megjelenése, ez aztán egy mozgalmat is létrehozott. Az eszme lényege: antikapitalizmus, de határozottan nem marxista, hanem valamiféle techno-futurista alapon, továbbá zöld eszmével, de nem a hagyományos zöld módon, hogy korlátozzuk a termelést és fogyasztást, hanem éppen az ellenkező módon, mintha korlátlan erőforrás lenne a világban, melyet szuperokos számítógépek fognak irányítani az emberek helyett.

Maga az alapfilm persze hemzsegett a tévedésektől, így eleve az álmodozó, műveletlen embertípust szólította meg.

A csúcson, ez 2010-2012 környéke, több tízezres akciókat is képesek voltak megcsinálni tucatnyi országban. Emlékszem, akadt, hogy Budapest belvárosában plakátokat ragasztottak a falakra.

A kedvenc esetem: pár hívő komolyan felhergelte magát, hogy meg akarta az egészet valósítani a gyakorlatban is. Az egyiknek volt egy örökölt falusi telke, egy faházzal. Szóval oda mehetnek majd a tagok, ott fognak lakni, elszakadva a gonosz társadalomtól, aztán sikerük terjed, s lassan mindenki áttér a pénzmentes életmódra.

Hírdetés

Az első probléma gyorsan jött: senki se tudja, hogyan kell élelmiszert termelni. Ezt megoldották, megnézték a neten.

Aztán jött a baj: nem tudnak áramot termelni, ehhez olyan befektetés kellene, ami nincs, így fizetni kell az áramszámlát, de ki fogja fizetni és mi lesz, ha elfogy a pénz. Dehát ha még az áramellátásban se tudnak elszakadni a társadalomtól, akkor az egész nem működőképes.

A legradikálisabb tag javasolta: ki kell rabolni egy gazdaboltot, onnan kell beszerezni az anyagokat a fejlődéshez, valami saját áramfejlesztő kiépítéséhez! Hiszen – a mozgalom elvei szerint – a magántulajdon lopás, a tolvajtól pedig szabad lopni. A józanabbak megjegyezték: ez nem jó ötlet, mert rendőrség, börtön, stb. lesz az eredmény.

Az legértelmesebbek lassan eltűntek. Rájöttek: nem akarnak a sárban élni hülyékkel hülyeségekről társalogva. Maradtak a kemények. Aztán úgy 2 hét múlva a tag, aki a telek tulajdonosa volt megunta az egészet, s mindenkit elzavart.

Ma már nyomuk sincs. Nemcsak konkrétan ennek a csoportnak, hanem az egész mozgalomnak. Amerikában egy kis szekta, egyre dühösebb és egyre butább tagsággal. Máshol teljesen megszűntek, a magyar szervezeteiknek ma már a doménjeik sincsenek meg.

A fenti kép a Mércében nagyon jó, kiválóan jellemzi az egész gondolkodást: valamiféle amerikai felsőközéposztálybeli kertvárost képzel el, s valahogy mindenki úgy él, mint egy amerikai filmben, s közben ez „közösségi” élet. Miközben magában Amerikában se így él a társadalom 80 %-a.


Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »