Amikor kitört a vihar!

Forrás: http://odin.blog.hu

A Blood & Honour kezdete!

1987-ben a White Noise Club alatti skinhead mozgalom a ‘Rock Against Communism’ zenei forradalmának az élvonalában volt.Olyan együttesek, mint a Skrewdriver, Brutal Attack, Skullhead, a No Remorse és további számos banda lépett fel akár ezer fős tömegek előtt is Nagy-Britanniában heti szinten.Ez egy földalatti mozgalom volt bármiféle reklám nélkül, a tömegek szájról szájra adták a hírt egymásnak. A Brit skinhead mozgalom pénzelte a jobboldali ellenállásokat szerte Európában, de keveset kaptak vissza cserébe.A Skrewdriver, Ian Stuart vezetésével először 1985-ben adta elő a Blood and Honour című dalt, amely azoknak az embereknek a himnuszává vált, akik elég előrelátóak voltak, ahhoz,hogy lássák a szakadékot amellyel a népünk, kultúránk és a jövőnk szembe fog nézni,ha továbbra is az eddigi úton járunk.

A londoni skinheadek, akik a Skrewdrivert követték elkezdték magukat Blood and Honour skinek néven emlegetni,és vezető szerepet töltöttek be minden skinhead találkozón a főváros környékén.Last Resort, Észak, Kelet, Dél és a Nyugat Londoni Skinheadek mind elhagyták a nevüket, hogy a legenda alatt egyesüljenek, ami Blood and Honour néven kezdett alakulni.Kijózanulva a megdönthetetlen bizonyítékból, miszerint a White Nosie Club-ot vezető emberek csupán önreklámozó haszonhajhászók, akiket egyáltalán nem érdekelnek a skinheadek, a zenéik és az elvek, amiket képviselnek, továbbá az ezernyi és ezernyi font, amely keletkezett és amelyből semmi nem került vissza a skinhead mozgalomhoz,Ian Stuart összehívott egy találkozót. Jelen volt londoni mozgalom összes nagyágyúja, mint a Skrewdriver, a Brutal Attack, Sudden Impact, a Squadron és a British Movement zenekarai, akiknek semmi közük nem volt a korrupt White Noise Clubhoz -mint a No Remorse-nak és a The Ovaltinees-nek-, politikai pártok képviselői -akik minden egyéb esetben elhatárolódtak volna egymástól- mind megegyeztek , hogy egy új konföderációt támogassanak, egy csoportot, amelyet azok az emberek vezetnek, akiket a csoport képvisel, és amely semmi egyéb csoporthoz és mozgalomhoz nem tartozik, csupán azért él és létezik, hogy bárhogyan és bárkit támogasson, aki harcolna a népünkért, legyenek akár jobboldali rasszisták, patrióták, a nacionalistáktól a nemzeti szocialista szabadságharcosokig. Egy konföderáció, amely támogat minden becsületes aktivistát és tevékenységeiket, semmilyen elvárással cserébe, és valóban semmire sincs szüksége, mivel önfenntartó lenne minden lehetséges módon. A jobboldali mozgalom független hangja.A Blood and Honour megszületett, egy mozgalom, amely a zenei forradalom körül épült fel, melynek semmilyen pártérdek nem akadályozta a harcát.1987 júliusában, a ma már világhírű Blood and Honour magazin első példánya megjelent a Blood & Honour 
‘The Independent Voice of Rock Against Communism, When the Storm Breaks!’ cím alatt.Ezekből a szerény kezdetekből nőtte ki magát a mára már a skinhead folklór része a Blood and Honour.
Egy mozgalom, amely csupán a skinhead mozgalom és az Oi! zene körül épült fel, eltérő szubkultúrák és zenei stílusok gyülekezőpontjává vált, hogy az embereink egy zászló alatt küzdhessenek, ide tartozott többek közt a Rockabilly, a Hatecore, a White Rock és a Hazafias Balladák, hogy csak néhányat említsünk. A hivatalos magazin, most már a tizenkilencedik évében, három havonta megjelenik a folyamatos állami nyomás ellenére is, és minden lapszámmal növekszik, illetve néhány alapító még mindig tevékeny szerepet játszik az újság életében. Néhányan az alapító együttesek közül, mint a Brutal Attack még mindig viszik a zászlót és havi szinten koncerteket adnak és találkozókat tartanak. Hazafias koncertek, mint a Violent Storm emlékmenet, a Szent György nap áprilisban, Ian Stuart emlékkoncert szeptemberben és a Fehér Karácsony decemberben határok nélküli nemzetközi fesztiválokká alakultak, amelyek túlmutatnak a nemzetiségeken, a teljes fehér világból százával érkező látogatókkal, akik mind hozzájárulnak a  hazafias harcunkhoz és a dicsőséges ügyünkhöz. Az együttesek minősége, száma és professzionalizmusa szintén nőtt. Együtteseink és zenéink, a szerény Brit-partok közti kezdetekből, egy világméretű zenei mozgalommá, életérzéssé váltak, reményt adva, támogatva és reklámozva a jó harcot.Blood and Honour, az eredeti laza konföderáció egy szoros szervezetté alakult harminc divízióval, és kisebb csoportokkal, amelyek osztály státuszt kaptak, és melyek mind politikailag aktívak a saját preferenciájuk szerint. Sem a divízió, sem az osztály státuszt nem könnyű kiérdemelni, meg kell dolgozni érte, nem megvehető. A felső vezetés, mely zenekar tagokból, aktivistákból és politikusokból áll határozza meg a kijelölt irányvonalat, amerre a Blood and Honour halad. Hazafias koncert szervező, rendező, propaganda és internetes egységek végzik a mindennapi műveleteit a mozgalomnak. A Nagy-Britanniában elért sikerekkel és a világméretű tömeges támogatásokkal elkezdtek létrejönni a Blood and Honour nemzetközi divíziói, először Ausztráliában, majd a többi fehér Közösségi országban, szépen lassan lefedve a világ mind a négy sarkát, mind a helyi viszonyoknak és törvényeknek megfelelve, úgy, ahogy jónak látják közösségünk gyarapítását.Sajnálatosan az alapítónk és vezetőnk Ian Stuart eltávozott közülünk 1993-ban. De öröksége itt maradt és virágzik, az álom egy mozgalomról, amelyet skinheadek csinálnak skinheadeknek, egy zenei arcvonal mögött megmaradva, egy a hasonlóan gondolkodó emberek konföderációjának egyre csak erősödve. Egy mozgalom, amely alternatívát kínál az embereknek a drogtól fertőzött, buzi támogató és fajkeveredést támogató színtér mellett, amit fanatikusan ránk erőltetnek a mai hatalmon lévők, és reményt ad ezreknek világszerte.


Forrás:bhhdivision.blogspot.com
Tovább a cikkre »