Az 1930-as években a hollywoodi stúdiófőnökök is Adolf Hitler kezében voltak, a Metro-Goldwyn-Mayer médiatársaság egyik vezetője pedig még zsidó feleségétől is elvált a nemzetiszocialisták javaslatára.
Egy harvardi filmtörténész leránttotta a leplet a filmesek és a nemzetiszocialisták együttműködéséről. Ben Urwand The Collaboration: Hollywood’s Pact with Hitler című könyvében rávilágított, hogy a nagy hollywoodi filmstúdiók – mint a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM), a Paramount vagy a 20th Century Fox – hogyan próbáltak a Führer kedvére tenni.
Művében olyan esetre is kitér, hogy az MGM egyik németországi vezetője a német Propaganda Minisztérium szívélyes kívánságára a zsidó származású feleségétől is elvált.
„Hollywood történetének rejtett zugait kerestem, amelyeket korábban titkoltak előttünk” – mondta az író. Habár a többi filmtörténész az ellenkezőjét állítja, Urwand szerint a stúdiófőnökök mindig is nagy örömmel működtek együtt a nemzetiszocialistákkal egyes alkotásaiknál, hogy megfeleljenek a német filmipar igényeinek.
A történész úgy véli, a filmesek gazdasági megfontolásból a háború kitörése után is támogatták a kooperációt, hiszen komolyan úgy gondolták, hogy Hitler megnyerheti a világháborút, s ez bebiztosíthatja vállalkozásuk jövőjét, így boldogan bólintottak rá a Führer igényeire.
Mikor Carl Laemmle, az Universal Pictures zsidó származású német-amerikai vezetője megtudta, hogy az All Quiet on the Western Front című film nem aratott osztatlan sikert a németek körében, átszerkesztette a forgatókönyvet, sőt maga utazott Németországba, hogy bemutassa a módosításokat, mielőtt a film a többi országban is megjelent volna.
Adolf Hitlernek saját hollywoodi „követe” volt George Gyssling személyében, az 1930-as évek második felében pedig a németek és az amerikai filmstúdiók közötti különös kapcsolat odáig terjedt, hogy a Paramount egy saját német filmes tanácsadót fizetett (Paul Thiefes), aki nem mellesleg a Nemzetiszocialista Párt tagja volt. Továbbá 1938-ból egy olyan levél is előkerült, amelyben a 20th Century Fox munkatársa kikérte a Führer véleményét az egyik filmről, írását pedig a „Heil Hitler” köszönőformulával zárta.
Az együttműködés az 1940-es években is javában tartott, habár a filmesek ily módon teljes egészében kizárták magukat az angol és a francia piacról, igaz, ott kevesebb érdekeltségük is volt. Az MGM a valuta kiviteli korlátozásokat megkerülve német kötvényeket is vásárolt, amivel a német fegyvergyárakat támogatták.
Hitler elmondása szerint kedvelte a Mutiny on the Bounty és a The Lives of a Bengal Lancer című filmeket, s a Mr Smith Goes to Washington sem volt ellenére, hiszen a mű a demokráciát pont olyan gyengének és eredménytelennek mutatta be, mint amilyen az valójában.
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
