Kevesen gondolnánk, hogy statáriális bíróság elé kerülhetett valaki egy sör elfogyasztásáért Magyarországon a XX. században. Gondoljunk bele, milyen hatása lenne például napjainkban az alkoholfogyasztás teljes állami betiltásának. Ha szesztilalomról van szó, valószínűleg legtöbbünknek az USA és az egyedi hangulatú, illegális szeszügyletekkel fémjelzett 1920-as évek jut az eszébe. De ez a berögződés igencsak hiányos: hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Magyarországon is volt szesztilalom, az amerikainál szigorúbb szabályozással. Ám a magyar alkoholtilalom történetéhez hozzátartozik, hogy egy eleve zűrzavaros, háborúval és forradalmakkal tűzdelt időszakban, a Tanácsköztársaság idején került bevezetésre. Kun Béláék már a rendszerváltás első napján, 1919. március 21-én meghozták a szesztilalomról szóló rendelkezésüket, így mai nappal 104 évre tekint vissza az első – és eddig egyetlen – teljes és országos magyar alkoholtilalom. Miért volt szükség a forradalmi időszakban egy ilyen gyökeres változást hozó rendeletre és milyen eredményt hozott? Miért oldották föl mégis a tanácskormány vezetői a szesztilalmat?
Az iskolai oktatásban legfeljebb említés szintjén kap figyelmet a magyar szesztilalom, ami részben érthető is: az 1919-es évet sokan hazánk legvészterhesebb esztendőjének tartják, ahol a háborús szenvedések, a megszállás, nélkülözések és a forradalmak vesződségei között valóban mellékesnek tűnik a tény, hogy az év négy hónapjában illegális volt szeszesitalt fogyasztani. Ezzel szemben a Tanácsköztársaság vezetői mégis elsőrendű kérdésnek találták, ugyanis a gyökeres forradalmi változtatások, az „új világ” megalkotása közepette már a proletárdiktatúra kikiáltásának napján, a Forradalmi Kormányzótanács második rendelkezésével megteremtette a szesztilalmat.
Az időszak az alkoholellenes mozgalmak virágkora volt. A muszlim országokat nem számítva az I. világháború évei alatt vezetett be alkoholtilalmat Norvégia, Izland, Kanada és az USA számos állama is, de figyelemre méltó, hogy a sort Oroszország kezdte a szeszárusítás részleges korlátozásával 1914-ben, hogy a birodalom lakossága jobban tudjon a háborúra koncentrálni. A tragikus véget ért II. Miklós cár rendelkezését még a bolsevikok is fenntartották, csak Sztálin törölte el a polgárháború után.
1919-re tilalomtörvény született az éppen függetlenné vált Finnországban is, ám az alkoholellenes mozgalom a legnagyobb sikerét az Egyesült Államokban aratta, amikor sor került a XVI. alkotmánymódosításra, melynek egy évvel későbbi hatálybalépésével egy új korszak kezdődött az USA történetében („prohibition era”). Az amerikai szesztilalom rendelkezéseinek kijátszásáról itt írtunk.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
