Amikor egy gyilkos erejű jégeső vetett véget a mészárlásnak

Amikor egy gyilkos erejű jégeső vetett véget a mészárlásnak

III. Edward angol uralkodó 658 éve, húsvét hétfőn, 1360. április 13-án kezdte meg a francia város Chartres ostromát. Az Edward 10 ezer emberével farkasszemet néző maroknyi védő csak a falak szilárdságában, saját maguk bátorságában, és az isteni gondviselésben bízhatott, amely az ostrom első napjának estéjén, egy elementáris erejű vihar formájában meg is érkezett.

A csillagfényes égboltot eltakaró fekete fellegek úgy gyülekeztek felettük, mint vészjósló ármádia, amelyet a teremtő küldött, hogy szétzúzza bűnös lelkeiket. Miközben az éjszakai égbolton a „sötét erők” felvonulása vészjósló dörrenések közepette zajlott, a megrettent katonák, részben a fejük felett készülő égi háború audiovizuális hatása, részben a drasztikusan lecsökkent hőmérséklet miatt, reszketni kezdtek. A vészterhes előkészület után, elementáris erővel tört ki a vihar. A szörny elszabadult és az égből ezernyi halálos lövedék zuhant alá, megtizedelvén az angol katonákat. A csaknem másfél órán át tartó pokoli jégverés nagyjából ezer katona és hatezer ló életét követelte.

III. Edward angol uralkodó húsvét hétfőn, 1360. április 13-án kezdte meg a francia város Chartres ostromát. Az Edward 10 ezer emberével farkasszemet néző maroknyi védő csak a falak szilárdságában, saját maguk bátorságában, és az isteni gondviselésben bízhatott, amely az ostrom első napjának estéjén, egy elementáris erejű vihar formájában meg is érkezett.  A Chartres körül tábort verő angolok tehetetlenek voltak. Sátraikat darabokra szaggatta a gigantikus erejű szél; a félelemtől tébolyult emberek közé csapó villámok és a gyilkos erővel rájuk zúduló tekintélyes méretű jégdarabok tömegével szedték áldozataikat, amelyek között ott volt ostromló hadsereg két vezetője is.

A tömegek életét kioltó démonikus erejű vihart a szembenálló felek isteni jelként értelmezték. Az angol uralkodó a krónikák szerint olyannyira hatása alá került az eseményeknek, hogy a dühöngő elemeknek fittyet hányva, térdre borult a szakadó jégesőben és bűnbánó tekintetét a chartres-i katedrális felé fordítva fogadalmat tett a franciákkal kötendő békére. A franciákra is nagy hatást gyakorolt az angolok által fekete hétfőre keresztelt jeges esemény. A derék gallok úgy értékelték az eseményeket, hogy isten megbüntette az angolokat, akik nem átallottak böjt idején fosztogatni a francia vidék békés falvait.

Bármi is volt a mindenható célja, a szembenálló felek tárgyalásokba kezdtek, és 1360. május 8-án megkötötték a brétigny-i békét, amelynek értelmében Edward lemondott a francia trónra támasztott igényéről és ezzel lezárta a franciák és az angolok között zajló százéves háború (1337-1453) első szakaszát.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »