Amikor a szégyenérzet fékezi a diagnózis felállítását

Amikor a szégyenérzet fékezi a diagnózis felállítását

Amikor a szégyenérzet fékezi a diagnózis felállítását Mészáros Richárd2025. 11. 23., v – 19:53

Krónikus verejtékmirigy-gyulladásban (hidradenitis suppurativa) Szlovákiában több ezren szenvednek, főleg a produktív korban élő nők. A betegeket éveken át fájdalom, sok-sok kellemetlenség gyötri, míg igazolják a diagnózist.

Sok beteg évekig nem tudja, hogy ezt a diagnózist bár teljesen meggyógyítani nem, de kezelni lehet. Az a mítosz él a köztudatban, hogy oka a rossz higiénia. Ez pedig tévedés. 

Súlyos diagnózis 

„Ha az általános orvosok tájékozottabbak lennének, korábban lehetne felfedezni a betegséget és elindítani a kezelést. Így ez 8–20 ével később következik be” 

– mondja dr. Martina Part bőrgyógyász. Ez a krónikus bőrgyulladás gyakran újra kiújul, s mindig ugyanazon a helyen. A korai diagnózis és a biológiai kezelés lényegesen javíthatja a beteg életminőségét. Feltételezések szerint Szlovákiában 58 ezer ilyen beteg van. 

Kiújuló csomók és tályogok 

Gyulladás ott alakul ki, ahol a bőr dörzsölődik, ahol több az izzadságmirigy: hónaljban, ágyékban, fenéken, a mell alatt, a nemi szervek, a köldök, a comb környékén. A hidradenitis suppurativa kemény, érzékeny, vörös dudorként, majd gennyező csomóként jelenik meg, kiterjedt heget hagyva a bőr felszínén. Gyakori, hogy a bőrelváltozáson belül fekete mitesszerek jelennek meg. 

A kórképre jellemző bőrelváltozások: 

Apró mitesszerek a bőrön. Vörös, érzékeny csomók, melyek nőnek, kifakadnak, és kellemetlen szaggal gennyedzenek. Fájdalmas, kemény csomók, melyek a bőr alatt fejlődnek, növekednek, és/vagy évekig nem múlnak el. Szivárgó duzzanatok vagy sebek, melyek nagyon lassan gyógyulnak, és hegesedéshez, valamint bőr alatti alagutakhoz (sipoly, fisztula) vezetnek.Több szakterületnek kell együttműködnie 

Hírdetés

A betegség pontos oka ismeretlen, de az közismert, hogy szerepet játszik a genetika, a génekben bekövetkezett változások, amelyek a bőr megújulását biztosító enzimek működéséért felelősek. Kockázati tényező még a hormonváltozás, a dohányzás, a túlsúly és a stressz. 

A verejtékmirigy-gyulladás a bőrgyógyász hatáskörébe tartozik, de más szakorvossal való együttműködés nélkül nem lehet megfelelően kezelni. 

„A legfájdalmasabb bőrbetegségek közé tartozik. A 0–10-es skálán a betegek 8–10-es fokozatra becsülik a fájdalom erősségét. A gyulladás gátolja a munkát, a tanulást és a családi életet. Mindez pedig szorongáshoz, depresszióhoz, önbizalomvesztéshez vezet” 

– mondja dr. Barbara Ivanková bőrgyógyász. A beteg lelkivilágára is nagy hatással van: alvászavarok, depresszió gyötri, úgy érzi, elszigetelődik. Le kell mondania olyan dolgokról, amelyek azelőtt örömet jelentettek számára. Az orvos kötelessége tájékoztatni a beteget a testi és a lelki kezelés lehetőségeiről. 

A diagnózis pontos meghatározásában fontos szerepet játszik a nőgyógyász. Ez a betegség szőrtüszőgyulladásnak vagy egyszerű tályognak is kinézhet, ám a nőgyógyásznak gondolnia kell a verejtékmirigy- gyulladásra is. 

„Rá kell kérdeznie a kockázati tényezőkre, például arra, volt-e ilyen betegség a családban, dohányzik-e a beteg, túlsúlyos-e, milyen az életmódja. Ha több kérdésre igen a válasz, a bőrgyógyászhoz kell őt irányítani” 

– mondja dr. Iveta Ruttkayová nőgyógyász, s hozzáteszi, hogy a betegség kihat a szexuális életre is. 

„A szexualitás és a vizuális inger szoros kapcsolatban áll egymással. Ha a nő tudja, hogy nemi szerve környékén valamilyen kellemetlen elváltozás van, ez természetszerűleg akadályozza őt az ellazulásban. Súlyosbítja a helyzetet a krónikus fájdalom, a tályog, a heg” 

– teszi hozzá a szakember. 

Diagnosztika és kezelés 

A kezelés érdekében fel kell mérni, milyen stádiumban van a betegség. Közepesen súlyos és súlyos stádium esetén a leghatásosabb gyógymód a biológiai kezelés. Jó kiegészítést jelent a gondozói szolgálat, ami segít abban, hogy a sebek gyorsabban begyógyuljanak, enyhüljön a fájdalom és csökkenjen a gyulladást kiváltó anyagok szintje. 

„A verejtékmirigy-gyulladás gócait sebészileg el kell távolítani, de az ebből adódó lelki zavarokat sokkal nehezebb eltüntetni” 

– magyarázza dr. Matúš Baran plasztikai sebész. Fontos tudni, hogy a korai felismerés és az életmód megváltoztatása gyökeresen megváltoztatja a beteg életminőségét.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »