Kettős gazdasági nyomás alá került Szerbia, miután október 9-én életbe léptek a Szerbiai Kőolajipart (NIS) sújtó amerikai szankciók, miközben az Európai Unió a szerb acéliparra készül jelentős vámokat kivetni. Aleksandar Vučić szerb elnök rendkívüli beszédében mindkét intézkedést komoly kihívásnak nevezte az ország számára.
Az Egyesült Államok a NIS orosz többségi tulajdona miatt léptette életbe a szankciókat, válaszul az ukrajnai háborúra. A NIS-ben a Gazprom leányvállalatai összesen több mint 56%-os részesedéssel bírnak. Az intézkedés azonnali következményekkel járt: Horvátország leállította a kőolajszállítást az Adria-vezetéken, veszélyeztetve a pancsovai finomító működését, amely november 1-ig tud nyersolaj nélkül üzemelni. A NIS töltőállomásainál már akadoznak a bankkártyás fizetések. Vučić elnök „rendkívül súlyos gazdasági és politikai következményekről” beszélt, de nyugalomra intett, hangsúlyozva, hogy az országnak egyelőre elegendő tartaléka van.
Ezzel párhuzamosan az EU az acélimport-kvóták felére csökkentését és a vámtételek 25-ről 50 százalékra emelését tervezi. Ez súlyosan érintené a kínai tulajdonú smederevói vasművet, amely mintegy 5000 embert foglalkoztat. Vučić jelezte, hogy mentességért fog folyamodni az Európai Bizottsághoz.
A helyzetet bonyolítja Szerbia geopolitikai helyzete: az ország elítélte Ukrajna megtámadását, de nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, miközben továbbra is az EU-tagságra törekszik.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Komjáthy Lóránt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
