Ennek a cikknek az a célja, hogy bemutassa az olvasónak az afrikai emberféle pusztító természetét a civilizáció minden formájára nézve.
Amerikai fekete turisták belevésik a neveiket egy 2000 éves hídba, és amikor a helybéliek szóvá teszik ezt, rasszizmust üvöltenek.
Ez a híd átvészelte Róma bukását és a második világháborút, de nem fog ellenállni a négereknek, akik Amerikából jönnek, vagy egyenesen Afrikából, Giorgia Meloni jóindulatú tekintete alatt.
A Ponte Sisto megrongálása miatt a helyi fiatalokkal szóváltásba keveredő négerek videóra veszik és közzéteszik az esetet, szokásukhoz híven rasszizmusról makogva.
Az Agrippa által i. e. 12-ben épített hidat IV. Szixtusz pápa építtette újjá 1473-ban, 19 évvel azelőtt, hogy Kolumbusz felfedezte Amerikát.
Agrippa Caesar fogadott fiának, Augustusnak volt a jobbkeze, akiből az első római császár lett.
Az arcfelépítése jól tükrözi, hogy az akkori rómaiaknak semmi közük nem volt a mostaniakhoz. Elég egy egyszerű séta Róma utcáin ahhoz, hogy felmérjük a terronik (a dél-olaszok gúnyneve, szó szerint a „paraszt”, de inkább a „korcs” értelmében – H. T.) számát, akik Dél-Itáliából vándoroltak be, és akik a császárság alatt a keleti népességek katasztrofális importálásának a termékei.
Ki hiheti azt, hogy egy nápolyi arabfélének bármi köze is lehetne ilyen férfiakhoz?
Ez a 2000 éves híd kétségtelenül Róma egyik remekműve.
De elsősorban is egy elnyomó híd, amely a fehér felsőbbrendűség mementója.
Teljesen normális tehát, hogy az amerikai feketék rávésik a dicső neveiket erre a rasszista örökségre, éspedig észak-amerikai fehér rabszolgáik költségén.
Az olasz fasiszta kormány felvetette a témát 1944-ben, amikor az amerikai csapatok Róma felé közeledtek, de az olasz burzsoázia – az arisztokrácia és a marxista hordák támogatásával – inkább a demokráciát választotta.
A nyugati demokráciáknak van érzékük a prioritásokhoz.
Megnyerni egy maréknyi érmet az olimpián néhány mágikus négernek köszönhetően, vagy ugyanezen négerek rappelését hallgatni sokkal fontosabb számukra, mint megvédeni azoknak az alkotásait, akik megalapították azokat az országokat, amelyeket ők kiszipolyoznak.
(Démocratie Participative, ford. H. T.)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »