Az Egyesült Államok cégeire hivatkozva nem támogatta a kormánypárti többség a közpénzek offshore-mentesítésére irányuló ellenzéki javaslatot.
Az államigazgatás offshore-mentesítése érdekében az LMP adott be törvénymódosítást, ám az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának tegnapi ülésén a fideszes képviselők nem támogatták a javaslatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Szél Bernadett és Schiffer András jegyezte irományt a kormánypárti képviselők még arra sem méltatták, hogy a Parlament üléstermében vitatkozhassanak róla a képviselők. Schiffer András a testület ülésén elmondta, javaslatuk célja, hogy kizárják az offshore vállalkozásokat a közpénzek felhasználásából, továbbá mentesítsék a magyar közigazgatást az adóparadicsomokban bejegyzett cégek tevékenységétől. Az ellenzéki képviselő szerint két fogalmat érdemes tisztázni az offshore jelenséggel kapcsolatban: a jogit és gazdaságit. – Jogi értelemben az offshore azt jelenti, hogy nem ismert a vállalkozás valódi tulajdonosi köre, míg a gazdasági része arra irányul, hogy ezek a cégek – a bejegyzési helyüktől függően – nem, illetve nagyon alacsony adót fizetnek – hangsúlyozta Schiffer András. Hozzátette: A javaslat lényege, hogy se az állam, se az önkormányzatok, de még a Magyar Nemzeti Bank se köthessen üzleteket olyan cégekkel, amelyek valamelyik adóparadicsomnak tartott államban vannak bejegyezve. Azt is kifogásolta, hogy olyan személyek is – mint például Andy Vajna – vannak miniszteri biztosi pozícióban, akikhez offshore jellegű cégek köthetők. Az LMP elnöke megemlítette az energiapiacon tevékenykedő Met Zrt.-t, amely Svájcban bejegyzett cégeken keresztül is üzletel, illetve a letelepedési államkötvényeket értékesítő közvetítő vállalkozásokat is, mint lehetséges offshore hátterű érdekeltségeket.
Bánki Erik, a bizottság fideszes alelnöke szerint ha a kormány offshore-mentesítené a közigazgatást, akkor rengeteg külföldi érdeket sértene. Bánki Erik konkrétan úgy fogalmazott, hogy ezzel a lépéssel az amerikai cégek nagy részét kizárnák a hazai állami megbízásokból. A testület alelnöke érvelt még azzal is, hogy 2011-ben a kormány egy jogszabály-módosítással egyértelművé tette, a hazai és az EU-s pénzek esetében nem látja szívesen az offshore hátterű cégeket. Schiffer András úgy reagált, hogy ez nem terjed ki a közpénzek teljes körére, miközben az államigazgatásban épp a gazdasági bizottság hathatós támogatásával értékesíthetnek, busás haszonnal, letelepedési államkötvényeket adóparadicsomokban bejegyzett vállalkozások. Bánki Erik, bár fontosnak tartja a témát, azzal zárta le, hogy ha támogatnák a törvényjavaslat parlamenti vitáját, az ülésteremben „csak politikai és nem szakmai vita lenne a témáról”. Varju László független és Volner János jobbikos képviselő ugyanakkor vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot, azonban a kormánypárti képviselők egyhangú tartózkodása miatt a beadvány nem kapta meg a szükséges többséget.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 10. 14.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
