Ahogy arra korábban felhívtuk a figyelmet, az orosz gázért való “rubelfizetés” körüli uniós és tagállami kommunikációk arra játszottak, hogy nyitva maradjon a kiskapu a rubelfizetés elutasítására. Arra is utaltunk, hogy jó eséllyel az EU napokon belül ismét fordít egyet a köpönyegen, és pénteki álláspontjával ellentétben azt fogja nyilatkozni, hogy a rubelben fizetés a szankciók megsértésével lesz egyenlő. Nem meglepő módon, így is lett.
Miközben Oroszország már leállította Lengyelország és Bulgária gázellátását, mert nem fizettek rubelben, Brüsszel kötelezettségszegési eljárással fenyegeti azokat a tagállamokat, amelyek gázdisztribúcióért felelős vállalatai hajlandóak rubelben fizetni. A helyzet rendkívül kiélezett, lehetetlen megmondani, hogy Brüsszel vagy Moszkva fog előbb meghátrálni, ha egyáltalán, tekintve, hogy mindkettő mintha a gázszállítások leállítását akarná kieszközölni.
Az Európai Bizottság azt állítja, hogy korábbi kijelentése, miszerint a rubelfizetés nem minősül az oroszellenes szankciók megsértésének, “nem volt elég konkrét”, és most ismét arra helyezik a hangsúlyt, hogy a rubelben fizetés “aláássa a közös uniós álláspontot és szankciókat”, ráadásul “enged Oroszország zsarolásának”.
Ennek alátámasztására meg is szólaltak a bolgárok, akik leírták, pontosan miért is szakadtak le az orosz gázról egyik napról a másikra.
A bolgár miniszterelnökhelyettes a Politico-nak nyilatkozva arról beszélt, hogy a Gazpromtól kapott módosítási tervezet elolvasása után kérdéseket küldtek az orosz energiavállalatnak. Azt nehezményezték ugyanis, hogy az eurós összeg átutalása után “elvesztik az ellenőrzést a pénzük felett”. Ezt ők kockázatosnak ítélték, ezért az oroszok által március végével szabott új feltételek alapján “próbaképp” elutaltak 50 ezer eurót – de nem a rubelszámlán, hanem az eddig használt eurós számlán. A válasz a gázcsapok elzárása volt.
Brüsszel-Moszkva harapófogó
Ez persze csak a bolgár nézőpont. Az tény, hogy az úgynevezett K-számla, amelyen keresztül áprilistól az európai ügyfeleknek fizetniük kell az oroszok felé tényleg lehetetlenné teszi, hogy utalás után ellenőrizni tudják a pénzük sorsát. Visszavonásra lehetőség nincs. Van még egy fontos jellemzője: a Gazprombank az euróösszeg kézhez kapása után elvileg azonnal átváltja rubelre a pénzt, és továbbítja azt a Gazpromnak,. Csakhogy az oroszok akkor tekintik megfizetettnek az összeget, ha a rubel beérkezett a Gazpromhoz, vagyis ha MOszkva úgy akarja, elkaszálja az utalást, és indokként használhatja a gázcsapok elzárására.
Az érem másik oldala, hogy az oroszok a szankciók miatt tudnak mit kezdeni az euróval és dollárral, így azok az utalások számukra jelenleg (a nyilvánvalóan elhúzódó háború végéig biztosan) olyanok, mintha meg sem történtek volna. Meglepő lenne, ha mindezek ellenére Moszkva tovább szállítaná a gázt Európának végkimerülésig…
Az oroszok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne követeljék meg az rubelfizetést, az Európai Bizottság ennek ellenére azt követeli a tagállamoktól, hogy fizessenek olyan módon, ahogy eddig, vagy csak eurós (dolláros) számlát nyissanak a Gazprombanknál. Mivel az oroszok számára egyik sem elfogadható, mindkét verzió ugyanoda vezet: Brüsszel azt akarja, hogy tagállamok önként és dalolva mondjanak le az orosz gázszállításokról egyik napról a másikra, a megfelelő mennyiségű alternatíva reménye nélkül.
Előnytelen fogadás nagy tétben, kevés nyereséggel
Márpedig nem babra megy a játék. A legtöbb tagállamnak van ugyan néhány hónapra elegendő gáztartaléka, csakhogy lesz majd ősz is, lesz új fűtési szezon, és addigra elfogadható mértékre fel kéne tölteni az európai gáztárolókat.
Ráadásul, az USA 33 milliárdos főleg katonai támogatásból álló, most belengetett dotációs csomagja Ukrajna számára és a kelet-ukrajnai hadicselekmények arra utalnak, hogy az orosz-ukrán háború még hónapokig, ha nem évekig tartanak majd.
Az, hogy most, a nyár előtt néhány héttel lemondjanak az orosz gázról a tagállamok egy igen kockázatos fogadás arra, hogy az oroszok a nyáron összeomlanak, feladják, és őszre már új moszkvai, nyugatbarát és ukránbarát vezetés ül majd a Kremlben.
Olaf Scholz német kancellár szombaton elismerte, hogy ott lóg a levegőben az orosz gáz teljes leállítása.
A legjobb forgatókönyv szerint további energiadrágulás és gazdasági válságokat okozhat a gázfelhasználás korlátozása a vállalati szektorban.
Közeleg a tél…
Optimizmusra nem nagyon van okunk. Az európai gáztárolók többségét az ENTSOG legutóbbi jelentése szerint nem lehet a szükséges szintre feltölteni, ha Oroszország elzárná a csapokat. Az elemzés még egy április 1-jei gázleállással számolt. Egy május 1-jei leállás esetén a legjobb helyzetben lévő tagállamok is csak 45 százalékos tárolókapacitással vágnának neki a fűtési szezonnak.
A legrosszabb helyzetben Közép-Kelet-Európa országai, köztük Szlovákia és Magyarország lenne (max. 30 százalékos töltöttség).
Arról nem is beszélve, hogy a töltési szintek nem azt jelentik, hogy a teljes fűtési szezonra elegendőek, hiszen békeidőben a tél folyamán is folyamatosan jönne az orosz gáz Európába. Azt is érdemes kihangsúlyozni, hogy ezek a rendkívül ijesztő számok is úgy születtek, hogy a becslők a legjobb reagálási időből, minden (még a kevésbé valószínű) szóba jöhető alternatíva azonnali rendelkezésre állásáról és a fizikailag lehetséges műszaki megoldások száz százalékából indultak ki. Szóval, ez egy naivizmussal határos rendkívül optimista becslés.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
