Amerika más utat szeretne, ezt most Clinton és Bush bánja

Amerika más utat szeretne, ezt most Clinton és Bush bánja

A kiábrándult amerikai választók mindkét nagy pártban a politikai fősodorral és intézményrendszerrel szemben álló elnökjelölt-aspiránsok felé fordultak a választási küzdelem nyitányában – derült ki a The Wall Street Journal (WSJ) és az NBC News hétfőn közzétett közös közvélemény-kutatásából.

Miközben a republikánusoknál Donald Trump New York-i ingatlanmilliárdos és televíziós személyiség tovább növelte előnyét a riválisaival szemben, a demokratáknál a kezdettől fogva esélytelennek tartott Bernie Sanders liberális szenátor megerősítette pozícióit. (Trump ugyanakkor több negatív érzést gerjeszt a válaszadókban, mint bármelyik más jelentősebb, a Fehér Házra pályázó politikus.)

A korábban favoritnak tekintett aspiránsok ugyanakkor mindkét pártban meggyengültek. A republikánusoknál Jeb Bush volt amerikai kormányzótól elfordulnak pártjának konzervatívjai, Hillary Clintont pedig kedvezőtlenebbül ítélik meg, mint a politikai pályafutása során szinte bármikor.

Elégedetlen amerikaiak

A július 26. és 30. között, 1000 felnőtt bevonásával elvégzett felmérés szerint az amerikaiak 65 százaléka elégedetlen azzal, ahogy a dolgok állnak az Egyesült Államokban, ami közel áll a korábbi történelmi mélypontokhoz. 1992-ben például, amikor H. Ross Perot harmadik jelöltként próbálkozott az elnöki poszt elnyerésével, az elégedetlenek aránya 71 százalék volt. 2007-ben, George W. Bush elnök politikájával szemben 63 százalék táplált ellenérzést.

A WSJ és az NBC közös kutatása megállapította, hogy az amerikaiak kétharmada azt szeretné, ha Amerika más utat járna Barack Obama után.

A leendő demokrata előválasztási szavazók 54 százaléka azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a pártja olyan elnökjelöltet válasszon, aki egyetért velük az egyes problémákkal kapcsolatban, a republikánusok között ez az arány 53 százalék volt. Mindkét táborban körülbelül az emberek harmada tartotta fontosnak, hogy „kellő személyes stílussal és erős vezetői tulajdonságokkal rendelkező” jelöltet találjanak.

Trump meglovagolja a trendeket

Hírdetés

Ezek a trendek magyarázatot adnak arra, hogy miért áll Trump 19 százalékkal a republikánus mezőny élén. A párt támogatónak csaknem fele ugyanakkor nem támogatná őt az előválasztások során – ami jelentős javulás a márciusban mért 74 százalékhoz képest. A latin-amerikai származású választók körében, főleg az illegális bevándorlással kapcsolatos éles megfogalmazásai miatt az elutasítottságának aránya háromnegyedes.

A felmérésben megkérdezettek több mint 60 százaléka úgy vélekedett, hogy Trump árt a Republikánus Párt imidzsének.

Bush, akit a júniusi a WSJ-NBC-szondázás szerint még 22 százalék támogatott első számú jelöltként, már csak 14 százalékon áll. 57 százalék ugyan el tudja képzelni, hogy a pártjára álljon, de ez is jelentős csökkenés a júniusi 75 százalékhoz képest.

Hillary Clinton esetében a felmérés 48 százalékos általános elutasítottságot állapított meg, ami közel áll a 2000-es, vagyis a szövetségi szenátusba történt beválasztása óta mért negatív csúcsához. Az adatban nemcsak a republikánusok antipátiája tükröződik, hanem az is, hogy egyes szavazói rétegek elfordultak tőle. A nők például 45-41 százalékban inkább negatív, mint pozitív fényben látják őt, és támogatottsága az afroamerikaiak körében is 66-ra apadt a korábbi 81 százalékról.

A pártján belül, a szavazók 59 százalékát maga mögött tudva Clinton még mindig magabiztosan vezet, de ez a szám erős visszaesést jelent a júniusi 75 százalékhoz képest. Sanders tábora viszont a nyár eleji 15-ről 25 százalékra bővült.

A New Jersey-i Monmouth Egyetem ugyancsak hétfőn közölt felmérése szerint Trump támogatottsága 26 százalékos, ami több, mint az őt a második és a harmadik helyen követő Bush 12 és Scott Walker wisconsini kormányzó 11 százaléka együttvéve. Ebben a közvélemény-kutatásban egyetlen további aspiráns sem szerzett 6 százalékot.

Fontos tévévita a Foxon

A közvélemény-kutatási adatok amiatt is fontosak, hogy a Fox News televízió kedd délután ezek átlagolása alapján fogja megnevezni, hogy csütörtökön melyik tíz elnökjelölt-aspiráns vehet részt a fő műsoridőben közvetítendő vitáján, amely az első lesz a maga nemében. Az ebbe a körbe be nem kerülő politikusok egy késő délutáni időpontban, sokkal alacsonyabb nézettség mellett mérkőzhetnek majd meg egymással.

Az aspiránsok közül 14 a New Hampshire állambeli Manchesterben először mérkőzött meg egy választási fórumon. A vita, amelynek egyik központi kérdése az illegális bevándorlás volt, nem váltott ki különösebb indulatokat. Az eseményen a népszerűségi listát vezető Donald Trump nem vett részt az eseményt szervező helyi lapban róla megjelent bírálat miatt.

A résztvevők a tévévita előjátékának tekintett fórumon egyetértettek abban, hogy a kérdés további aspektusainak megtárgyalása, egyebek között a legális vendégmunkásprogram bevezetése előtt biztosítani kell az amerikai határ őrizetét.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »