Több amerikai elnök sztár tanácsadója, Zbigniew Brzezinski, nevezte a világ geostratégiailag legfontosabb zónájának, a föld „szívének”, a középkori Magyar- és Lengyelország területét, amelynek része Ukrajna nyugati fele is. US/EU befolyás alá kerülve Oroszország pozíciója lényegesen meggyengülne. A harc a 9/11 utáni világ leggroteszkebb vonásait hozta a felszínre. Oroszország a helyzet komolyságát már az 1961-es Kuba-krízishez hasonlítja és a „Budapest Memorandum” betartásáért küzd.
Miután december 13-án Janukovics elnök visszautasította az EU-társulási szerződést, Kijevben óriási tüntetéssorozat indult el, először békés, majd egyre durvább formákat öltve. A 2004-es narancsforradalomban már kipróbált nyugati felforgatás most egyaránt alkalmazott „szofisztikáltabb” és durvább eszközöket. Tervüket segítette Ukrajna megosztott múltja – nyugaton európai, keleten orosz befolyás – amit ügyes propagandával és egy, az ország népéhez képest maroknyi tüntetővel a törvényesen megválasztott Janukovics kormány ellen lehetett fordítani.
Természetesen az ukrán múlt őket is beárnyékolta, a korrupció még jobban, mint a térség más államaiban, kevesek mérhetetlen gazdagságához és sokak teljes elszegényesedéséhez vezetett. Ennek ellenére a kormány az ország alapvető érdekeit nem hagyta figyelmen kívül és visszautasította azt az EU-társulási szerződést, amely az országot végképp kifosztotta és tönkretette volna. Az égető problémákra az EU segítséget nem, csak a szokásos megszorítási gazdaságpolitikát ajánlotta, kezdve a gázárak 40 százalékos megemelésével, ami több tízezer ember fagyhalálát jelentette volna. Háttérbeli megbeszélésekből az is kiszivárgott, hogy a továbbiakban Ukrajnának a NATO-hoz is csatlakozni kellett volna, ami végképp szembefordította volna Oroszországgal. Ukrajnának az ipara nagyrészt a szovjet időkből származó nehézipar, amely teljesen az orosz piacra van beállítva. Az EU-csatlakozás ezt leépítette volna, felhasználván az országot olcsó nyersanyagforrásnak és további piacnyeréshez Oroszország irányába. Putyin elnök ezt nem nézhette tétlenül. Indítványait, Ukrajnával olyan megállapodásokat kötni, amelyek a nyugati és az orosz érdekeket is figyelembe veszik, a nyugatiak lesöpörték az asztalról. 15 milliárd eurós kölcsöne Ukrajnának és a gázár további csökkentése – jó egyharmadnyival a világpiaci árak alatt – valódi segítséget jelentett az országnak. Ennek felismerése helyett az ukrán ellenzék – azaz inkább a Majdan téri tüntetők – a nyugati politikusok buzgó asszisztálásával a kormányt az orosz imperializmus kiszolgálásával vádolták meg.
A tüntetések csak ezek után vadultak el igazán. Mialatt a nyugati média a demokrácia önzetlen bajnokait ünnepelte, a valóságban sokak szerint fizetett tüntetők, sokszor Molotov cocktailekkel támadták a kormányépületeket védő rendőröket, akik tucatjával szenvedtek el súlyos égési sérüléseket. Reakciójuk az „ellenzék” támadásaira harmatgyengének minősíthető, Nyugaton hasonló esetben a tüntetők ellen már régen szükségállapotot rendeltek volna el, lőfegyverek nyílt bevetésével. A háttérről sokat elárul Victoria Nuland, amerikai külügyi helyettes államtitkár asszony megjegyzése december 13-án a National Press Club előtt, amely szerint az Egyesült Államok 5 milliárd dollárt „fektetett be” az ukrajnai agitációba. Ugyanez a hölgy súlyosan kompromittálta magát január végén, amikor az ukrajnai amerikai nagykövettel folytatott telefonbeszélgetése napvilágra került, amelyben triviális stílusban az ukrán ellenzék vezetőit mint az amerikai politika bábjait emlegette, és az EU-t langyos magatartása miatt ostorozta: „Fuck the EU!” A helyzet groteszk mivoltát misem jellemzi jobban, mint a tény, hogy a hölgy holocaust áldozatok leszármazottja, aki olyan „ellenzéki” politikusokkal is együttműködik, mint Oleh Tyahnybok, aki a szélsőjobboldali Svoboda nevezetű mozgalmat vezeti, amelynek tagjai a háború alatt a németekkel kollaboráló és a náci ideológiát valló Stefan Banderát tekintik példaképüknek.
Természetesen kétségbe lehet vonni Putyin elnök „önzetlenségét” és kritizálni lehet „imperialista” ambícióit, azonban a reális hozzáállás mégis azt sugallja, hogy Oroszország érdekei jelenleg egybeesnek egy humánusabb és Ukrajna érdekeit jobban respektáló politikával. Nem utolsó sorban azt is figyelembe kell venni, hogy Ukrajna majdnem mindig Oroszország hatalmi szférájához tartozott, sőt annak integráns része volt. „Engedékenyebb” nyugati politikusok talán ezért azzal is „megelégednének”, ha csak Nyugat-Ukrajnát tudnák érdekszférájukba integrálni, „lemondva” a zömében oroszok által lakott Kelet-Ukrajnáról.
A nyugati ambíciók Kína érdekeit is erősen sértik. Xi Jinping elnök röviddel márciusi megválasztása után Moszkvába utazott a stratégiai partnerséget megerősíteni. Októberben egy kínai cég szerződést kötött egy ukrán agrovállalattal 100.000 hektár használatára, amit 3 millió hektárra akarnak kibővíteni.
Az orosz politika érzékelte a helyzet rendkívül súlyos voltát. Február 12-én a Zavtra nevű lapban a Putyin tanácsadói és a kormány közeli Izborsk Club elemzői egy felhívást tettek közzé „Mentsétek meg Ukrajnát!” címmel. A cikk szerzői a helyzet komolyságát az 1961-es kubai krízissel hasonlítják össze, amely a világot egy atomháború szélére sodorta. A cikk jogosan felhívja a figyelmet arra, hogy a tüntetők az urán népnek csak egy parányi részét képviselik, többségük manipulált vagy lefizetett kalandor, akik az országot egy olyan káoszba taszíthatják, amely Európát és Oroszországot, sőt az egész világot súlyosan érinti. Kimondják, hogy a folyamatok mögött az amerikai politika áll. Azt is megállapítja, hogy a NATO kiterjesztése Ukrajnára Oroszország számára elfogadhatatlan. A szerzők a helyzetet politikai síkon még kezelhetőnek látják, hála a „Budapest Memorandum”-nak. Az említett megállapodás 1994-ben keletkezett Budapesten egyrészt Ukrajna és Oroszország, másrészt USA és Nagy Britannia között, azzal a céllal, hogy a volt Szovjetunió atomfegyvereit kivonják Ukrajnából, amely a két hatalmi blokk között semlegességet, önállóságot élvezhetne. A „Mentsétek meg Ukrajnát” cikk szerzői felhívják a térség és a világ közvéleményét, hogy minden szinten tiltakozzanak Ukrajna destabilizálása ellen. Ha a Budapest Memorandum valamelyik tagállama nem lenne hajlandó tárgyalásokat kezdeni a helyzet normalizálásáról, akkor – így a cikk szerzői – Oroszország deklarálja a Budapest Memorandumot átmenetileg érvénytelennek és kezdjen egyedül tárgyalásokat az Egyesült Államokkal.
A helyzet a Titanic elsüllyedésére emlékeztet, amikor a Carpatia mentette meg a hajótöröttek egy részét. Remélhetőleg hazánk üdvtörténeti szerepe most is megnyilvánul abban, hogy a Budapest Memorandum résztvevői megállítják az ukrán katasztrófát!
Vajta Dénes
Nemzeti InternetFigyelő
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
