Cseppfolyós csapadék csilingelt a csatornában, amikor Bandika és Ervin hozzálátott a fóliasátor téliesítéséhez.
Takarjuk le eminnen, meg amonnan, az úgy elég lesz, javasolta Bandika. Szét kell szedni, oszt jól van – szólt vissza Ervin. Mivel nem jutottak egyezségre, leültek inkább az eresz alá, és felszisszentettek egy-egy dobozos sört. Esőben fóliát takarni? Ki látott már ilyet? – dőlt a tömésfalnak Bandika. Mondom, hogy szét kell szedni, oszt ellesz tavaszig – nyomatékosította álláspontját Ervin.
Ekkor mondta be a rádió, hogy az érvényben lévő kijárási tilalom alól kivételt képeznek azok, akiknek haszonállataik vannak egy másik járásban, és rendszeresen járnak etetni. Ez egy nagyon szimpatikus kivétel, jegyezte meg Bandika. Már csak azért is, mert ha a városlakó kutyásoknak szabad a kijárás a tilalom alatt, akkor a falusi birka- vagy kecskepásztornak is szabadjon már kimenni az állataival. Illetve az állataihoz. Ervin helyeslően bólintott, és hozzátette: nyilván nem véletlenül időzítették Szent András napjához a lockdownt, hiszen hagyományosan ezen a napon szokták behajtani a jószágot a pásztorok a téli szállásra. Ebből is látszik, hogy akik ezeket az intézkedéseket hozták, azoknak fontos a kereszténység meg a hagyományok.
Nemcsak ideológiai, de gyakorlati szempontból is hasznos, ha a barmok nem kószálnak szanaszét, hanem egy helyre terelve várják a jobb időket – egészítette ki Ervin okfejtését Bandika. Mivel viszont az eső még sűrűbben kezdett esni, megegyeztek, hogy a fóliát egyelőre békén hagyják. A Mátraverebély mellett újonnan felfedezett barlangról kezdtek el beszélgetni, meg arról, milyen jó dolog az, hogy még napjainkban is akad a világban felfedezni való. Ilyen ez a hólyagüreg is, amelyet a geológusok szerint annak idején a forró andezit gőze alakított ki. Nem nagy egyébként, kilenc méter hosszú, két méter magas. De van.
Még azt magyarázza el nekem valaki, hogy ha szerintem ön egy állat, de történetesen úgy döntök, hogy a következő hetekben meg szeretném kínálni a szuvidált marhapofából, amit a hétvégén készülök főzni, akkor hozhatok-e a járásomból az ön járásába egy kis kóstolót, állatetetés címén? – kérdezte pipaszurkálás közben Ervin.
Percek teltek el, de nem történt semmi, csak a csapadék csöpögött tovább, meg a sörösdoboz aljába ragadt néhány habdarab, miután Bandika kifordította a fűre. Először azt tervezte, nem válaszol Ervin kérdésére, aztán mégis meggondolta magát. Hát, ha engem kérdez, akkor minden a körettől függ. Hagymás tört krumplival például nyugodtan idehozhatja, de ha megint bolti tarhonyával készíti, feljelentem.
A szerző a Vasárnap munkatársa
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
