Állandósulhat az amerikai katonai jelenlét

Állandósulhat az amerikai katonai jelenlét

Obama amerikai elnök a 2017-es költségvetési javaslatában megnégyszerezi azt az összeget, melyet az ukrajnai válság nyomán az Egyesült Államok európai katonai jelenlétének megerősítésére szán Oroszországgal szemben. Ebből a pénzből finanszírozhatják az amerikai erők állandó magyarországi előrevonását is, melynek tervéről tavaly nyáron lapunk számolt be elsőnek. A kormányzat egyelőre nem reagált.

Mint azt decemberben a Defensenews katonai szakportálra hivatkozva megírtuk, a jövő évi Pentagon-büdzsé összeállításakor „meglehetősen jelentős emelést” terveznek az úgynevezett Európai bizalomerősítő kezdeményezés (ERI) tételnél, melyet 2014-től azért vezetett be Barack Obama amerikai elnök, hogy az ukrajnai konfliktus nyomán „megnyugtassa” az Oroszország esetleges agressziójától tartó kelet-közép-európai szövetségeseket.

Ezt a tervet konkretizálták a most nyilvánosságra hozott, 789 millió dollárról 3,4 milliárdra emelt elnöki költségvetési tervezetben, melyet ismertetve a The New York Times (NYT) is cikket közölt hétfőn Az Egyesült Államok megerődíti Európa keleti felét Putyin elrettentésére címmel, majd a témát tegnap Kelet-Európa óvakodva üdvözli a nagyobb amerikai katonai jelenlétet címmel folytatták.

A nyugati sajtó fősodrának központi lapja azt írta – összhangban a szakmai körökben már hónapok óta ismert és az Európában állomásozó amerikai erők vezetői által nyíltan megfogalmazott igénnyel – hogy a megnövelt büdzséből egy teljes páncélos dandárt tudnak majd állandóan a térségben tartani. A lap szerint a többleterőket Magyarországra, Romániába és a balti államokba telepíthetik.

Rotációs trükk

Mindazonáltal ugyanúgy, mint a javaslat előkészítésének idején, a képet árnyalja, hogy a jelentős többlet nem a rendes büdzsé része, azaz továbbra is nélkülözi a hosszú távú stabilitás ismérveit. Ugyanabban a Külföldi szükséghelyzeti műveletek (OCO) fejezetben kapott ugyanis helyet, amiből a háborúkat fizetik, évről évre változó összegekből.

Hírdetés

A The New York Times által megszólaltatott szakértő szerint a költségvetési manőver aligha jár sikerrel a rettegő kelet-európai szövetségesek megnyugtatása terén, mert a következő adminisztrációra hagyja a döntést az európai katonai jelenlét finanszírozása tekintetében. Ehhez „meg kell mutatni, hogy van hosszú távú terved” – mondta a szakértő.

Az amerikai lap – szintén a korábbi, témába vágó közléseket elismételve – arról ír, hogy a Pentagon „egymás sarkára lépő” rotációs jelenlétet akar Európában. Ez lefordítva annyit tesz, hogy a váltások között jóformán nem lenne üresjárat, viszont a jelentős erők állandó állomásoztatásának elkerülésével papír szerint nem sértenék meg az 1997-es NATO–orosz alapokmányt, mely azt tiltja.

Nyáron jeleztük

Lapunk tavaly augusztusi értesülése is egybecseng ezzel. Eszerint az Egyesült Államok ötven járművet, köztük négy Abrams harckocsit és nyolc Bradley harcjárművet állandó jelleggel előrevonna a tatai laktanyába, de a személyzetük rotációs rendszerben érkezne hozzájuk a hadgyakorlatok idejére a tengerentúlról. Informátorunk akkor azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök óvatos a kérdésben, mert nem akarja, ha mindez negatívan befolyásolná az orosz kapcsolatokat.

Az információt ősszel lapunk kérdésére a brüsszeli NATO-központban megerősítette az Egyesült Államok a szövetséghez akkreditált nagykövete, Douglas Lute is. Vonatkozó kérdésünkre – némileg bizonytalankodva abban a tekintetben, hogy kitől is származik a kezdeményezés – úgy válaszolt: „Még meg kell oldanunk a fenntartás, a létesítmények és a biztonság kérdését, de a magyar kormány elfogadta… igényelte, és mi elfogadtuk azt.”

A kormány nyáron nem reagált cikkünkre, és azóta sem jelent meg hivatalos állásfoglalás a tervezett állandó amerikai katonai jelenléttel kapcsolatban. Tegnap írásban megkérdeztük a Miniszterelnökséget, választ egyelőre nem kaptunk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 03.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »