Megmaradásunk alapja a "zsidó-keresztény hagyományból" fakadó hit ereje – mondta a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért (ez eddig kimerült a zsinagóga- és zsidótemető-felújításban – a szerk.) felelős helyettes államtitkára csütörtökön, hanuka (a Miniszterelnökség szerint Hanukka, így, nagybetűvel és idegenül) ünnepének 3. napján a budapesti Nyugati téren.
Latorcai Csaba Latorcai Csaba, aki a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) meghívására érkezett a Krisztus-gyilkosok győzelmi provokációjára hozzátette: ez még akkor is így van, ha e hitet, e hagyomány lényegét ma Európa számos országában relativizálják, megkérdőjelezik vagy önsorsrontó elemekkel és elméletekkel akarják helyettesíteni, gyengítve ezzel a földrész ellenállóképességét és egészséges önazonosságtudatát.
A kárpát-medencei magyarság olyan kihívások előtt áll, melyekkel szemben “csak szilárd gyökérzettel, fundamentummal lehet eredményesen felvenni a küzdelmet” – mondta, hozzátéve: “Magyarország kormánya ennek tudatában minden körülmények között biztosítja polgárai számára a biztonságos, nyugodt életet, azt, hogy itt ma és a jövőben is félelem nélkül ünnepelhessünk”.
Latorcai Csaba szerint ma Magyarország Európa és a világ egyik legbiztonságosabb országa, ahol senkinek nem kell tartania attól, hogy vallása vagy származása miatt hátrányt kell szenvednie vagy fizikai támadás érheti.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy ma Európában számos, a hithez és a zsidó-keresztény kultúrához (ez természetesen fából vaskarika, ilyen hagyomány, érték vagy kultúra nem létezik, a kifejezés kizárólag a keresztényellenes erők szókreálmánya – a szerk.) köthető érték csorbul, mintha sokan feladnák ezeket az értékeket. Mindeközben Közép-Kelet-Európában az egyházak őrzik, védik és felújítják épületeiket, és minden egyes felújított szakrális épület mögött van egy élő közösség, amelyik úgy akar élni a jövőben, hogy közben ragaszkodik a múltjához.
Hanuka ünnepe a Nyugati téren arról is szól, hogy egy ilyen közösség kilép a fényre, és mindenkinek megmutatja magát és az ünnepét – tette hozzá.
"Jeruzsálem mindig is Izrael fővárosa volt"
Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete megköszönte Donald Trumpnak, hogy elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, hozzátéve, hogy valójában nem változott semmi, hiszen Jeruzsálem mindig is Izrael fővárosa és a zsidóság központja volt.
Az ünnepségen részt vett mások mellett Éric Fournier francia nagykövet, Volkmar Wenzel német nagykövet és David Kostelancik, az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Gyertyagyújtás közben Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija mondta el a hanukai áldást a harmadik nap estéjén.
A nyolcnapos ünnepen a jeruzsálemi templom visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek a zsidók. Az ókori ázsiai Szeleukida Birodalom akkori uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész i. e. 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, és megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását. A zsidók azonban föllázadtak és három évvel később Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot. A hagyomány szerint a zsidók a szentély megtisztításakor csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, amikor szerették volna újból meggyújtani a fényt a menóra mécseseiben. Isteni csoda folytán azonban az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett.
A zsidóság erre a csodára emlékezik a nyolcnapos ünnepen. A hanuka első estéjén egy, majd minden este egy-egy újabb lángot gyújtanak meg a kifejezetten erre az ünnepre készített, csak ilyenkor használt menórán, a hanukián. A hanukia a hétágú menórával szemben kilenckarú: nyolc ága van a nyolc napra való egy-egy gyertyának és egy kilencedik az ezeket meggyújtó “szolgagyertyának”.
(MTI – Zsidó.com nyomán)
– Mazsihisz: hanuka van, nem érünk rá a Jobbikra és az EMIH-re
– Hanukázó Saul-fiúk ünnepelték a "jeruzsálemi győzelmet" – nem Tel-Avivban, hanem Judapesten
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
