Állami vagyon elherdálása (1. rész)

Bayer Zsolt magyar író, újságíró, publicista, műsorvezető, FIDESZ alapító tag szerint fontos, hogy a 2022-es választások előtt az először szavazók tisztában legyenek a rendszerváltás utáni állami vagyonfogyás tényével és az állami vagyon elherdálásának a felelőseivel is.

Bayer Zsolt véleményét a HÁTTÉRKÉP, Hír Tv kereskedelmi médiaszolgáltató csatornán, 2020. augusztus 7-én sugárzott műsorszolgáltatásában megerősítette a műsor két állandó szereplője Bogár László és Boros Imre.

Az is elhangzott, hogy az SZDSZ már 1974 évben már jelen volt.

A reális zöldek egyetértenek a három szellemi kiválóság véleményével.

A reális zöldek emlékeztetnek néhai Kerényi A. Ödön, állami díjas, a Magyar Villamos Művek Tröszt, nyugalmazott vezérigazgató helyettes, vasdiplomás mérnök véleményére.

„ A Bős – nagymarosi Vízlépcső beruházás befejezésének elmaradása miatt keletkező kár a szakértői felmérések szerint, 1998-as árakon kerekítve közel 1.45 milliárd USD-ra becsülhető. Ennek összetevői a feleslegessé vált beruházások, a törlesztendő hitelek, az évi 1.2 milliárd kWh osztrák villamosenergia-export többlet önköltsége, a meg nem valósult erőműi kapacitások pótlásához szükséges beruházások, a meghiúsult berendezés szállítások kötbérei, az elmaradt termelés pótlásához szükséges többlet tüzelőanyag, stb. Vessük ezt össze azzal a tényszámmal, hogy a villamosenergia-ipar privatizációjából a magyar állam mindössze 1.25 milliárd USD-t kapott. és ezen stratégiai iparág zöme külföldi tulajdonba került.”

Kövér László, 1988-ban Pozsgay Imréről:

„Ki mellét kidüllesztve, fejét felszegve büszkén vállalja (akárcsak az ötvenes években) a nagy tettet, ki szemét várja, hogy leülhessen. A felfedezheted az igennel szavazók között a Politikai Bizottság tagját, az államminisztert:: Pozsgay Imrét is. Nem a KB ülésén a reformok mellett harcosan kiálló felszólalók között ne keresd – ott nem volt. Itt sem a párt – és kormányzati minőségben van jelen, hanem mint a magyar nép képviselője, s e minőségben egyetért a népszavazás szükségtelenségével, a BNV megépítésével.” (Forrás FIDESZ Hírek, 1988. október)

1989-ben a négy igenes népszavazás a Munkásőrség feloszlatásáról, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, az MSZMP vagyoni elszámoltatásáról és az államfő megválasztásának időpontjáról vonatkozott.

Mire a népszavazásra sor került az első három kérdésben megalkudtak a senki által nem megválasztott a Kerekasztal körül ülők. Népszavazásra csak a negyedik kérdés várt. A negyedik kérdés a következő volt: Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? Az SZDSZ és a FIDESZ ebben a kérdésben az igen mellett voksolt, hogy Pozsgay Imre államfővé választását megakadályozza.

A negyedik kérdésben 50.05 szavazott igennel és 49.93 % nemmel. A választók 60 % vett részt a választásokon, tehát 6000 választó döntötte el, hogy az Törvényhozó többség kit küld a Sándor Palotába.

Hírdetés

2005-ben Sólyom Lászlót nem a TÖBBSÉG, hanem a KISEBBSÉG küldte a Sándor Palotába.

A baloldali többségű Országgyűlés feles szavazást vesztett el!

Népszavazás megtartását követelték az ifjú liberálisok, 1989-en.

Az ifjú liberálisok nem voltak azzal a ténnyel tisztában, hogy államközi szerződésről nem lehet népszavazni. Az ifjú liberálisok követelése ezer milliárdokban mérhető károkozást eredményezett.

„A magyar parlament a Duna ellen szavazott. A képviselők többsége nem vállalta a személyes fellelőséget. Szentesítették a katasztrofális következményekkel járó Visegrád – nagymarosi vízlépcső építését. Semmibe vették a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleményét, nem kérdezték meg választóikat, nem kérték a népszavazást.

Ha sem a népet, sem a tudományt nem, akkor

kit képvisel a Parlament?!?

Ne várjuk meg a választ!

Fejezzük ki akaratunkat közvetlenül!

Döntsön a nép!

Állítsátok le az építkezést!

Írják ki a népszavazást!”

Kapcsolódó írásunk:

http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2338


Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »