Szakmai segítség nélkül csúnyán ráfázott volna az a család, amelyben a családfenntartó lakáshitel szerződést kötött, majd 2013-ban elhunyt, 3,8 millió forintos lakáshiteltartozást maga mögött hagyva. Amikor az örökösök átnézték a hagyatékot, s megtalálták a hitelszerződést, megnyugodtak, mert látták, hogy abban szerepelt, a Budapest Bank hitelfedezeti biztosítást köthetett a hitel visszafizetésének biztosítékaként.
Akkor lepődtek meg, amikor felszólította őket az állami tulajdonban lévő pénzintézet, hogy – miután az adós elhunyt, s ezzel megszűnt a szerződés – egyenlítsék ki a fennálló tartozást, azaz fizessék vissza a 3,8 millió forintot. Hiába hivatkoztak a szerződésre, a banknál azt nyilatkozták, nem kötöttek hitelfedezeti biztosítást. A Generali Biztosító szintén azt közölte, nincs biztosítás a szerződés mögött. Így nem volt mit tenni,
kénytelenek voltak viszonylagosan alacsony áron értékesíteni házukat, hogy ki tudják fizetni határidőre a tartozást.
A család ezt követően, 2014-ben ismét kísérletet tett az ügy rendezésére, ám a bank újfent elutasító volt.
Később – más ügyből kifolyólag – 2016 végén kapcsolatba kerültek a Bankcsapda Egyesülettel, ahol megemlítették, milyen szerencsétlenül jártak. A szerződés közös áttekintése után ismét levélben fordultak a biztosítóhoz, hogy ők mégis úgy vélik, csak kellett hitelfedezeti biztosításnak lenni a hitelszerződés részeként.
Falus Zsolt, az egyesület elnöke az ügy kapcsán rámutatott,
http://mno.hu/
az ilyen hitelfedezeti biztosításokat a bank a biztosítóval köti, amelyhez a hitelszerződés aláírásával az adós csatlakozik,
ugyanis a mellékletek között szerepel a hitelfedezeti biztosítás megkötésének lehetősége is. Ezt követően az örökösök az egyesület szakértőivel közösen feljelentést fogalmaztak meg, hogy tévedésben tartja őket a bank, illetve a biztosító. A bank azonban letagadta a hitelfedezeti biztosítás létét, így a rendőrség különösebb vizsgálat nélkül ejtette az ügyet. Ezt követően az ügyészséghez fordultak, mondván a hitelszerződés árazásából, a kamatból, a vonatkozó hirdetményből nyilvánvaló volt, hogy kell hitelfedezeti biztosításnak lenni a hitelszerződés mögött.
Az ügyészség helyt is adott a panasznak, s utasította a rendőrséget az ügy kivizsgálására.
Ezt követően nem várt fordulat következett: a biztosító vezérigazgatójának megbízásából fölhívták az ügyfelet azzal, hogy mégis csak volt hitelfedezeti biztosítás a hitelszerződés mögött, de a bank adminisztratív hibájából az csak ekkor – vagyis az eljárás megindítását követően – derült ki. S hamarosan postázták is az ajánlatot, amely szerint a 2013-ban az ügyfél által kifizetett 3,8 millió forintot 700 ezer forinttal megfejelve kártalanítják a családot. A bank azonnali hatállyal ki is fizette az összeget.
A bank ugyan elismerte az adminisztrációs hibát, de nem szándékozott a biztosító által átutalt összegen felül kártérítést fizetni az ügyfélnek.
A károsult azonban ebbe nem egyezik bele, mert számításai szerint – mai árakon – legalább tízmillió forint kára keletkezett azzal, hogy a pénzintézet által jogtalanul követelt összeg kifizetése érdekében igen nyomott áron volt kénytelen értékesíteni lakását. Falus Zsolt elmondta, érdemes lenne a felügyeletnek célvizsgálatot indítani, hiszen nem biztos, hogy ez az egyetlen ilyen eset. Ráadásul sok százezer hitelfedezeti biztosításos szerződés él még ma is, és nem tudni, a bankok eleget tettek-e az ügyfelek felé a tájékoztatási kötelezettségüknek.
Azt is hozzátette,
akár a csalás bűntette is fölvetődhet, amennyiben nem egyedi esetről van szó, hiszen ekkor a szándékosság lehetősége is fölvetődik.
Ebben a konkrét esetben azonban az ügyészség megszüntette a nyomozást, mert a bank és a biztosító közlése szerint egyedi adminisztrációs hibáról van szó. Amennyiben azonban bebizonyosodik, hogy több hasonló eset létezik, akkor már más lehet a megítélésük.
Az üggyel kapcsolatban lapunk megkereste a Budapest Bankot, ám banktitokra hivatkozva mindössze a fedezeti életbiztosítással kapcsolatos szabályokat ismertették. Nem derült ki az sem, hogy előfordult-e a cikkben vázolt ügyhöz hasonló a bank gyakorlatában.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.24.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
