Alkotmányosnak minősítette tegnap az alkotmánybíróság a kihirdetésre váró feddhetetlenségi törvény tervezetének azon előírását, amely megfosztja mandátumától Dominic Fritz temesvári polgármestert.
Az ellenzékbe vonult Szociáldemokrata Párt (PSD) és a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által megszavazott törvénycikk azokat a tisztségviselőket is megfosztja mandátumuktól, akiknél korábban állapítottak meg összeférhetetlenséget vagy érdekellentétet. Az ellenzéki összefogással megszavazott előírás ellen a Dominic Fritz vezette, kormányon lévő Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és az Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) emelt alkotmányossági kifogást arra hivatkozva, hogy az visszamenőleges hatályú. Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel elutasította az óvást. Az USR szerint a szociáldemokraták által kezdeményezett, az AUR segítségével megszavazott előírással Dominic Fritzet akarják „kiiktatni a politikából”.
A tisztségviselők vagyonosodását figyelő Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) ugyanis 2024-ben érdekellentétet állapított meg a bánsági város elöljárójánál, aki 2020 novemberében, polgármesterré választása után egy olyan cég által beterjesztett településrendezési tervet hagyott jóvá, amely korábban kölcsönnel segítette választási kampányát. Dominic Fritz fellebbezett az ANI határozata ellen, ám az őt elmarasztaló ANI-határozatot idén júniusban jogerőre emelte a legfelsőbb bíróság.
A bukaresti sajtó által „Fritz-cikkelyként” emlegetett előírás szerint a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül megszűnik azon tisztségviselők mandátuma, akinél az utóbbi három évben emelkedett jogerőre az ANI összeférhetetlenséget vagy érdekellentétet megállapító határozata. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség szerint a jogszabálynak 122 érintettje van: rájuk a tisztségük vagy mandátumuk megszűnésétől számított hároméves eltiltás vonatkozik, miután összeférhetetlenséget vagy érdekellentétet állapítottak meg náluk.
Az új feddhetetlenségi törvény egyike azoknak a jogszabályoknak, amelyeknek még augusztusban hatályba kellene lépniük ahhoz, hogy Románia lehívhassa az Európai Uniótól a helyreállítási alapban számára elkülönített több milliárd eurós támogatást. Románia 770 millió eurónyi uniós támogatást veszíthet el a helyreállítási alapokból, ha az új feddhetetlenségi jogszabály nem lép hatályba augusztus 31-ig.
Bár a temesvári polgármestert lemondásra kényszerítő módosítás kiállta a normakontrollt, a jogszabályt még nem lehet kihirdetni. A tervezet visszakerül a parlamentbe, mert egy másik cikkelyét, amely a tisztségviselők élettársát is vagyonnyilatkozat közzétételére kötelezné, alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróság.
Dominic Fritz szerint a „PSD-s többségű alkotmánybíróság” egy visszamenőleges hatályú előírást szentesített, és ahelyett, hogy megakadályozott volna egy durva hatalmi visszaélést, éppenséggel legitimálta azt. „Mostantól bármely parlamenti többség kitalálhat visszamenőleges hatályú, egy konkrét politikai ellenfélre szabott szankciókat, a politikai ellenőrzés alatt álló alkotmánybíróság pedig rábólint ezekre” – idézte az Agerpres hírügynökség Dominic Fritz reagálását.
Facebook-bejegyzésében a temesvári polgármester az alkotmánybíróság politikai befolyásoltságára tett megjegyzésével arra utalt, hogy Romániában a parlament és az elnöki hivatal választja ki az alkotmánybíróság kilenc tagját, akik közül szerinte az az öt alkotmánybíró utasította el az USR–PNL óvást, akiket a szociáldemokraták és szövetségeseik jelöltek. Hozzátette: az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul jogorvoslatért. (MTI/Agerpres)
Bolhából elefántot
A tegnapi döntés előtt a romániai közéletben nagy port kavart, hogy Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő múlt pénteken találkozott Elena-Simina Tănăsescu alkotmánybírósági elnökkel. „Gyakran próbálnak bolhából elefántot csinálni; most is egy ilyen esettel állunk szemben” – jelentette ki Bolojan tegnap Nagyváradon újságírói kérdésre válaszolva. Az ügyvivő kormányfő hangsúlyozta, hogy a köztisztséget betöltőknek rendszeresen egyeztetniük kell az intézmények és vállalatok képviselőivel a felmerülő problémák megoldása érdekében. Felidézte, hogy Nagyvárad polgármestereként is tárgyalnia kellett az ítélőtábla épületének felújításával kapcsolatos gyakorlati ügyekről az ítélőtábla vezetőivel, ez azonban nem jelentette a folyamatban lévő perekbe való beavatkozást. „Ez így van, és ennél többet nem kívánok mondani” – tette hozzá. Az alkotmánybíróság vasárnap azt közölte, hogy a testület elnöke kizárólag az intézmény megfelelő működésével kapcsolatos igazgatási és szervezési kérdésekről egyeztet a végrehajtó hatalom képviselőivel. Simina Tănăsescu elnök szombaton „határozottan és kategorikusan” visszautasított minden olyan feltételezést, amely szerint a törvényes kereteken kívül egyeztetne folyamatban lévő ügyekről.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
