Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
Az Alaptörvény hétfőn elfogadott módosítása csak akkor lép hatályba, ha azt a köztársasági elnök is aláírja. Erre öt napja van. Mint az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzort elmondta, a törvényhozás tekintetében a köztársasági elnöknek általában ilyenkor két lehetősége van: vagy megfontolásra visszaküldi a parlamentnek a törvényt, vagy pedig előzetes normakontrollra küldi az Alkotmánybíróságra. Ám a most megszületett norma nem törvény, az Alaptörvény önmagát nem definiálja törvénynek – szemben a régi alkotmánnyal –, sem jogszabálynak. Éppen ezért erre teljesen más, atipikus szabályok vonatkoznak.
A köztársasági elnöknek ilyenkor lényegében nincs mozgástere, kivéve akkor, ha valamilyen olyan sajátos megoldással próbálna élni, amelyre még nem volt példa. Arra gondolok elsősorban, hogy ha a köztársasági elnök semmiképpen nem akarna belenyugodni ebbe a helyzetbe, akkor esetleg felvethetné, hogy a módosított normaszöveg, tehát az új elfogadott Alaptörvény szerinte a tartalmát tekintve nem alaptörvény, tehát mégis kérné az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját. Ez azért is érdekes, mert az Alkotmánybíróság nyolc tagja azt mondta, még amikor elvi alkotmányértelmezést kért a köztársasági elnök, hogy személyesen érintett ezekben a témákban, tehát nem lennék benne biztos, hogy az Alkotmánybíróság érdemben döntene ez ilyen jellegű ügyben. Ezzel viszont az államfő azt kockáztatná, hogy esetleg eljárás indul vele szemben, mert nem teljesítette alkotmányos kötelességét és nem írta alá azt az Alaptörvény-módosítást, amit pedig egyéb lehetőség híján alá kellett volna írnia.
Cservák Csaba azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az államfő csak eljárásjogi kifogás esetén fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ez azonban szerinte itt nem állapítható meg. Az alkotmányjogász professzor beszélt arról is, hogy mi történik, ha a taláros testület mégis befogadja a köztársasági elnök beadványát.
Ad abszurdum a parlament akkor is mondhatja, hogy a köztársasági elnök szerinte ezzel megsértette az Alaptörvényt, mert egy olyan normát küldött normakontrollra, amellyel szemben nem lenne helye ilyen alkotmánybírósági eljárásnak. Tehát igazából még ekkor is mondhatjuk, hogy patthelyzet áll fönn, mert az Országgyűlés ebben az esetben, hogyha elindítja a felelősségre vonási eljárást, akkor felfüggesztheti tisztségéből a köztársasági elnököt, és addig, amíg e tekintetben – hogy a köztársasági elnök alaptörvényt sértett-e – az alkotmánybíróság nem dönt, addig a köztársasági elnök hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja, és ezzel a normakontroll, illetve a törvények aláírása szempontjából fennálló hatásköröket is. A köztársasági elnök akadályoztatva lenne a normaszöveg aláírásakor, és helyette az Országgyűlés elnöke járna el és ő írná alá, amivel a hatályba lépő norma alapján megszűnne a köztársasági elnök tisztsége.
A köztársasági elnök azonban úgy is dönthet, hogy lemond hivataláról. Ekkor az Országgyűlésnek kell döntenie arról, hogy azt elfogadja-e. Ha igen, akkor is a házelnök veszi át az államfő feladatait és hatásköreit az új köztársasági elnök megválasztásáig, vagyis az Országgyűlés elnöke írhatja alá az Alaptörvény 17. módosítását.
A cikk Várkonyi Gyula interjúja alapján készült.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
