Algoritmusok Auditóriuma 2025 – Konferencia a Pázmányon a mesterséges intelligencia jövőjéről

Algoritmusok Auditóriuma 2025 – Konferencia a Pázmányon a mesterséges intelligencia jövőjéről

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mesterséges Intelligencia és az Ember Kutatócsoportja szervezésében és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága védnökségével valósult meg november 19-én az Algoritmusok Auditóriuma 2025: Mesterséges intelligencia és a felsőoktatás című konferencia, amely a mesterséges intelligencia felsőoktatási, társadalmi, etikai és teológiai vonatkozásait vizsgálta.

A rendezvény célja az volt, hogy olyan párbeszédet indítson el, amelyben az egyetemek, kutatók, oktatók, az ipar képviselői és a döntéshozók közösen gondolkodhatnak arról, miként őrizhető meg az emberi méltóság, a kritikai gondolkodás és az etikai felelősség a gyors technológiai fejlődés korszakában.

A konferenciát Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora; Almási Zsolt, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) Mesterséges Intelligencia és az Ember Kutatócsoport társvezetője, valamint  Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára nyitotta meg.

A köszöntőkben hangsúlyozták:

Kuminetz Géza kiemelte, hogy az emberi intelligencia lényege nem az információfeldolgozás, hanem a bölcsesség, a helyes gondolkodás és a szeretet képessége – a mesterséges intelligencia csak akkor szolgálhat bennünket, ha az ember képes a kapott válaszokat helyesen mérlegelni és értelmezni.

Az első, a mesterséges intelligencia és a tudás viszonyát vizsgáló angol nyelvű, nemzetközi szekcióban Mathieu Guillermin, a Lyoni Katolikus Egyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy az eredménycentrikus MI-használat gyengítheti a megértést és az igazsághoz való hiteles kapcsolódást.

Soós Gábor a „Co-Prompting” koncepcióját mutatta be, amelyben az ember–gép interakció közös tanulási folyamattá válik, és az etikus digitalizáció kulturális dimenzióira irányította rá a figyelmet. Pawel Pujszo, a College of Europe intézet munkatársa az EU AI Act lehetséges kiegészítéseként az MI használatának kompetenciateszthez kötését vetette fel. Almási Zsolt –Emmanuel Levinas nyomán – az MI-t mint „másikat” értelmezte, amely új etikai és megismerési viszonyokat hív életre.

Hírdetés

A második szekció az oktatás gyakorlati kihívásaival foglalkozott. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora a pedagógusképzés előtt álló feladatokat járta körül, rámutatva:

Nagy Imrich, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem docense a történeti dokumentumok automatikus átírásának szlovákiai projektjeit mutatta be, amelyek jól példázzák, miként gyorsíthatja a technológia az alapkutatást anélkül, hogy kiváltaná a kutatói értelmezést. Horváth Balázs három kontinens felsőoktatási tapasztalataiból kiindulva hangsúlyozta: a jövő egyetemeinek a lexikális tudás helyett a tanulás tanítására, a problémamegoldásra és a közös gondolkodásra kell helyezniük a hangsúlyt. Éger Kristóf MI- és innovációs szakértő pedig arra figyelmeztetett, hogy az automatizálás csapdája az emberi ítélőképesség eróziójához vezethet, ha a technológiát pusztán rutinfeladatok kiváltására használjuk.

A délutáni párhuzamos szekciók (jogi, bölcsészettudományi és teremtésvédelmi) gazdag és sokszínű szakmai tartalmat kínáltak.

A nap záróeseménye a Vallás és mesterséges intelligencia című kerekasztal-beszélgetés volt, amelyen Bagyinszki Ágoston OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora; Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja és Orosz Gábor Viktor, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológia Tanszékének oktatója  osztották meg gondolataikat.

A központi kérdés az volt, hogy az ember képes-e megőrizni központi szerepét a gépek korában. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a technológia csak akkor szolgálja az ember javát, ha a lelkiismeret, az etika és a személy méltósága továbbra is az oktatás és a kultúra középpontjában marad.

Almási Zsolt a konferencia zárszavában felhívta a figyelmet arra, hogy az MI gyors fejlődésének még csak az elején járunk, amely megnehezíti a technológiát érintő elvontabb megfigyelések rögzítését, és arra hogy a diskurzusnak tovább kell folynia, remélhetőleg az Algoritmusok Auditóriuma 2026 konferencián, illetve a konferencia előadásaiból készítendő kiadvány lapjain.

A konferenciáról szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »