A magashegyi hegymászó egy posztban hozta nyilvánosságra október másodika történéseit, naplószerűen.
Posztot írt „arról a bizonyos” október másodikáról Klein Dávid, amikor is expedíciós mászó társa, Nagy Márton elviselhetetlen fájdalmak közepette helikopteres szállítással kényszerült le a hegyről, egyenesen a kórházba – veseproblémákkal.
Leírta, a velük utazó filmes, Géczy Dávid talált rá sátrában a „magzatpózban hempergő”, fájdalmai miatt beszélni sem bíró Nagy Mártonra, akinek azonnal hívták műholdas kapcsolaton keresztül itthon várakozó traumatológus feleségét, Nórit – az itthoni éjszaka közepén.
Nóri adta az instrukciókat, de a „távgyógyításban” szükségessé vált vizsgálatokat – hátra fordítás, felhúzott térdekkel haskitapintás, hallgatás – Klein Dávid nem tudta elvégezni, a fájdalomcsillapítók pedig mind „kijöttek”.
Klein Dávid ezt követően „intézte” az áramot a közösségi sátorban, Géczy Dávid pedig „beszállt” a gyógyítás reménnyel alig kecsegtető folyamatába gumikesztyűvel és egy marék végbélkúppal. „Nem fogom elfelejteni Dávid arcát…” – olvasható a beszámolóban, a kúp „elhelyezése” végül sikerrel járt.
És már indult is a helikopteres mentés szervezése, mivel „itt és most” nem lehetett vizsgálatokat végezni.
A kiemelés menete a következő volt: „mi az American Alpine Club Leader fokozatú tagjai vagyunk. Az ehhez kapcsolódón biztosítás előnyeit élvezzük és ez fedezi a rendkívül drága helikopteres mentés és az ezt követő elsődleges kórházi ellátás költségeit”. A mentést végző csapat profin kommunikált velük, ám Klein Dávidék saját ügynöksége közben félreinformálta a mentőket, azt adva tovább, hogy a kettes táborból kell elvinni Nagy Mártont, valójában viszont az alaptáborban voltak a hegymászók, és ezt Klein Dávid többször is személyesen értésére adta a mentőknek. Erre egyébként Klein Dávid akkor jött rá, amikor azt a kérdést kapta, hogy tudják-e tartani a pozíciót 24 órán át, hiszen ez világos volt.
„Tisztázzuk, egy kempingasztalál ülök az alaptáborban, egy bögre teával a kezemben” – idézte fel.
Mivel a fájdalomcsillapítók egyáltalán nem hatottak, a durva szernek számító Tramadol elővétele után egy pokharai – félig magyar – orvos házaspárral (Paudel Klára, Badri Paudel) vette fel a kapcsolatot. A feleség szervezte le a kórházi „részt”, Nagy Márton a Tramadoltól pedig már „olyan, mint egy kezesbárány, vagy egy fáradt partyarc Ozora egy keményebb napja után”.
Ezt követte az időjárási nehézségek miatti helikopteres gubanc, ami miatt várni kellett; eközben Nagy Márton 24 óra alatt mindössze két bögre szörpöt „vitt be”.
A többi pedig már történelem, Nagy Márton orvosi segítséghez jutott, kórházban, veseproblémát diagnosztizáltak nála.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
