Újabb történelmi lépés a keresztények egysége felé: az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (Council of European Bishops’ Conferences – CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciája (Conference of European Churches – CEC) képviselői november 5-én Rómában jóváhagyták a Charta Oecumenica módosított verzióját, amit november 6-án mutattak be XIV. Leó pápának.
A dokumentum fontos mérföldkő az európai egyházak ökumenikus útján: megújítják elkötelezettségüket, hogy együtt haladjanak tovább a párbeszéd, a kölcsönös megértés és a közös tanúságtétel útján, és ezáltal együtt adjanak választ korunk kihívásaira.
Az aláíró felek, Nikitas thyateirai és nagy-britanniai érsek, a CEC elnöke, illetve Gintaras Grušas vilniusi érsek, a CCEE elnöke megerősítette, hogy
„A Charta Oecumenica a lelkiismerethez fordul, és együttműködésre szólít fel – mondta Nikita érsek. – Egymás iránti, egyházként való elkötelezettségünk nem elvont fogalom – hanem a közös hitre épül, amelyet fájdalom, megosztottság és remény közepette élünk meg. A darabjaira hullott, szekularizált Európában a Charta arra ösztönöz minket, hogy fedezzük fel újra közösségünk erejét és küldetésünk sürgető mivoltát.
Gintaras Grušas érsek hangsúlyozta, hogy a Chartát az európai történelem egy kulcsfontosságú időszakában vizsgálták felül, és adták ki újra. „Egyházaink feladata, hogy az egység és a remény jelei legyünk – ne csupán szavakban, hanem tetteinkben is. A Charta eszközöket ad kezünkbe, hogy közösen tudjunk reagálni a háborúk, a kitelepítések sebeire, az új technológiák jelentette etikai problémákra. Emlékeztet rá, hogy alázatosan menjünk az úton, hogy nézzünk szembe a múltbeli kudarcokkal, és hozzuk létre a gyógyulás és a kiengesztelődés tereit. Felhív arra is, hogy halljuk meg a fiatalok hangját, és vonjuk be őket az előttünk álló út alakításába. Erősebbek vagyunk, ha összefogunk.”
Az eredeti dokumentumot 2001-ben írták alá, azóta az ökumenikus együttműködés alapszövegének számít a kontinensen. A most frissített változat, amelyet a Niceai Zsinat 1700. évfordulója alkalmából adtak ki, tükrözi Európa változó társadalmi, lelki és ökológiai képét. Foglalkozik napjaink sürgető szükségleteivel – ilyenek a béke és a megbékélés keresése, a migránsok és menekültek befogadása, a teremtés védelmének sürgető szükségessége, valamint a zsidó és muszlim közösségekkel való kapcsolatok elmélyítése.
A dokumentum keresztény szemszögből is reflektál az új technológiák etikai dimenzióira, és kiemeli a fiatalok aktív közreműködő és vezető szerepét az ökumenizmusban. Különösen is hangsúlyt fektetnek arra a törekvésre, hogy a nyilvánosságban egy egységes keresztény hangot képviseljenek, amely az együttérzésen, az igazságosságon és az Európa jövőjéért érzett közös felelősségen alapul.
A Charta új változata egy széles körű és inkluzív konzultációs folyamat eredményeként jött létre, amelybe bevonták az egyházakat, a püspöki konferenciákat és az ökumenikus szervezeteket Európa-szerte és azon túl. Noha nem rendelkezik jogi vagy doktrinális hatalommal, ereje az egyházak morális és spirituális elkötelezettségében rejlik, hogy a dokumentumban foglaltakat szabadon és a helyi viszonyokhoz igazodva fogadják el és hajtsák végre.
Az egyházakat arra ösztönzik, hogy integrálják a Chartát istentiszteleteikbe, a teológiai tanulmányokba, az egyházközi párbeszédbe és közösségi életükbe. A Chartát olyan élő forrásnak szánták, amely elősegíti az ökumenikus együttműködés és a közös küldetés kultúráját – a helyi szinttől a kontinentális szintig.
A dokumentum INNEN tölthető le PDF formátumban, angol nyelven.
*
Magyar részről Német László bíboros, belgrádi érsek, a CCEE alelnöke, illetve Fischl Vilmos, a vegyesbizottság tagja, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára, evangélikus lelkész vett részt az eseményen, amelyen megújították a katolikus, protestáns, anglikán és ortodox egyházak együttműködéséről szóló dokumentumot. A november 5-én aláírt dokumentumot másnap mutatták be magánkihallgatás keretében Leó pápának.
Az eredeti Ökumenikus Chartát 2001. április 22-én hagyták jóvá Strasbourgban, ezt követően írták alá a Magyar Katolikus Egyház, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) tagegyházainak vezetői.
A dokumentumot Seregély István, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke; Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke; Szebik Imre evangélikus elnök-püspök; Mészáros Kálmán baptista egyházelnök; Csernák István metodista szuperintendens; a román ortodox egyház részéről Sofronie püspök; Kalota József, a Konstantinápolyi Egyetemes Partiarkátus Magyarországi Exarchátusának érseki vikáriusa, valamint a bolgár ortodox egyház képviseletében Stefan Mamakov lelkész látta el kézjegyével 2001-ben.
Forrás és fotó: CCEE.eu; Vatican News
Verestói Nárcisz/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
