AKO: Gyengül a koalíció, küszöb alatt a Magyar Szövetség és az SNS is Koleszár Linda2026. 01. 27., k – 15:49
Ha a parlamenti választást január közepén tartották volna, nyolc párt jutott volna be a törvényhozásba – derült ki az AKO ügynökség legfrissebb, a JOJ 24 számára készített közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint gyengülnek a koalíciós pártok, az ellenzéknek már nincs szüksége Matovičékhoz a parlamenti többségre.
A felmérés egyértelműen a jelenlegi kormánykoalíció támogatottságának további gyengülését mutatja, miközben az ellenzéki oldalon olyan elmozdulások figyelhetők meg, amelyek akár egy rendkívül szoros parlamenti többség kialakulásához is vezethetnek, immáron akár a Szlovákia Mozgalom nélkül is.
Továbbra is a PS vezet, erősödnek a Demokraták
A legerősebb párt továbbra is a Progresszív Szlovákia (PS) lenne, amely 23,2 százalékos eredménnyel 41 mandátumot szerezne. Az ellenzéki oldalon a PS mellett bejutna még az SaS (7,5%, 13 mandátum), a KDH (7%, 12 mandátum) és a Demokraták (6,3%, 11 mandátum). Ez a négy párt együtt éppen 77 képviselői hellyel rendelkezne, ami a 150 fős parlamentben gyenge többséget jelentene a Szlovákia Mozgalom (8%, 16 mandátum) nélkül.
A jelenlegi kormánypártok közül a Smer 16,9 százalékos támogatottsággal 30 parlamenti mandátumot szerezne, míg a Hlas 9,2 százalékkal 16 képviselői helyhez jutna. Az SNS 4,7 százalékos eredményével a felmérés szerint nem lépné át a parlamenti küszöböt, így kimaradna a törvényhozásból.
Továbbra is a bejutási küszöb alatt áll a Magyar Szövetség (4,3%), a Pravda (2,6%) és a Sme Rodina (2,3%) is.
Az előző felméréssel való összehasonlításból kiderül, hogy a legnagyobb támogatásnövekedést a Demokraták érték el, akik közel egy százalékponttal javítottak. Enyhén erősödött a KDH és a Republika (jelenleg 7,2%) is, míg a többi párt stagnált vagy gyengült.
A választók jelentős része bizonytalan
A felmérés azt is mutatja, hogy a megkérdezettek jelentős része még nem döntötte el, kire szavazna. A válaszadók több mint 21 százaléka jelezte, hogy még bizonytalan, további 12 százalék nem venne részt a választáson, 4 százalék pedig nem válaszolt.
Az adatfelvétel idején a határozott választók aránya 62,4 százalék volt.
Eltérőek a pártpreferenciák a nemek között
A felmérés jelentős különbségeket mutat a férfiak és a nők választási preferenciái között. A férfiak gyakrabban hajlanak a Smer, a Republika és a Szlovákia Mozgalom felé, míg a nőknél a PS lényegesen erősebb pozícióval rendelkezik. A férfiak körében a Smer szerezné a legtöbb szavazatot, megközelítőleg az ötödét, ezt követné a PS és a Republika.
A férfiaknál viszonylag erős támogatottsága van még a Szlovákia Mozgalomnak, az SaS-nek és a Demokratáknak is. Ezzel szemben a nőknél egyértelműen a Progresszív Szlovákia dominál, amelyet a válaszadók csaknem egyharmada választana. A második legerősebb párt a Smer, ezt követi a Hlas.
A női választók körében a KDH és az SaS is átlagon felüli támogatottsággal bír, míg a Republika a nőknél éppen a bejutási küszöb alatt mozogna.
Az idősebbek a Smer, a fiatalok a PS felé húznak
Jelentős különbségek láthatók az egyes korcsoportok között is. A 18–33 évesek körében egyértelműen a Progresszív Szlovákia dominál, amelyre a fiatal választók több mint 40 százaléka szavazna. Jelentős lemaradással követi őket az SaS és a Republika. A Smer ebben a korcsoportban csak marginális támogatottsággal rendelkezik.
A 34–49 évesek körében kiegyenlítettebb a preferenciák megoszlása. A legerősebb a PS, majd a Smer, az SaS és a KDH következik. Ebben a csoportban a Demokraták is számottevő támogatottsággal bírnak, öt százalék felett.
Az 50–65 éves választók körében már a Smer veszi át a vezetést, amely szorosan megelőzi a Progresszív Szlovákiát. Erős pozícióval rendelkezik még a Szlovákia Mozgalom, a Hlas és az SNS is, miközben több párt a bejutási küszöb körül mozog.
A legidősebb, 66 éves és idősebb korcsoport a Smer legerősebb bázisa, ahol közel a szavazatok egyharmadát szerezné meg. Ezt a Hlas és a PS követi. A többi párt ebben a kategóriában jelentősen lemarad, és csak néhány közelíti meg az öt százalékos küszöböt.
Kapcsolódó cikkünk
Január első napjai a Beneš-dekrétumok mellett a Republikáról szóltak. A szélsőjobboldali, parlamenten kívüli párt felé ugyanis látványosan nyitott a Smer és az SNS is. A közvélemény-kutatások szerint Robert Ficónak a jelenlegi erőviszonyok alapján a Republikával együtt is kevés esélye van a kormányzásra, nélküle azonban semmi.
Elsőként az év elején Andrej Danko SNS-elnök lebegtette meg, hogy a helyhatósági választások ürügyén el kellene kezdeni kialakítani a kormánypárti, Smer-Hlas-SNS-Republika blokkot, majd két vezető Smeres politikus, Tibor Gašpar és Robert Kaliňák is nyilatkozott a témában. Mindketten megerősítették, hogy nincs problémájuk a Milan Uhrík pártjával való együttműködéssel.
Kaliňák egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Republikának ugyan vannak kemény kijelentései, de a Matovič-kormányhoz képest ez is sokkal jobb alternatívának számít. A leggyengébb láncszem a Hlas: Matúš Šutaj Eštok pártelnök a közös listát ellenzi a párt antifasiszta hagyományaira hivatkozva, de nem határolódott el teljesen egyértelműen az együttműködéstől egy választás után.
Hiányzó százalékok
A Republika integrálásának szándéka mögött a kormánykoalíciós pártok egyszerű logikája áll: a szélsőségesek nélkül biztosan nem szereznének parlamenti többséget. Az év első felmérését szerdán megjelentető NMS szerint a Smer 17,8 százalékon áll, a Hlas 6,5 százalékra süllyedt, az SNS pedig stabilan az öt százalékos küszöb alatt, 2,8 százalékos eredményt érne el egy választáson. A Republika támogatottsága azonban nőtt, a párt 12,9 százalékon áll – ezzel a PS és a Smer után a harmadik legnépszerűbb pártnak számít.
Más releváns közvélemény-kutatók, mint a Focus, az Ipsos vagy az AKO egyelőre nem közölték a számaikat, de ha radikálisan nem változott a pártok megítélése, az adataik egybevágnak: a Smer és a Hlas közösen alig ötven mandátumot szerezne, ami messze elmarad a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többségtől, azaz a hetvenöttől.
Az ellenzéknek is megvan a különbejáratú problémája – Igor Matovičnak hívják – de a PS-vezette blokk kilátásai sokkal jobbnak tűnnek, így a kormányváltás lehetősége is valós.
Robert Fico gondjait két lépés tudná legalább részlegesen megoldani. Az egyik az SNS elveszett százalékainak megtartása. Andrej Danko pártja önállóan menthetetlennek tűnik – hacsak nem áll össze a választásra egy népszerű függetlenekből álló lista. Amennyiben azonban a nemzeti párt feltűnne a Smer listáján vagy egy össz-kormánypárti jegyzékben, Fico számíthatna az SNS két-három százaléknyi törzsszavazójára.
Ennél is fontosabb azonban a Republika sorsa. Uhrík pártjának népszerűsége folyamatosan nő, képesek becsatornázni a csalódott kormánypárti választók egy részét is. A Republika a prognózisok alapján tíz százaléknál is jobb eredménnyel zárhatna a választáson, ami akár húsz képviselőt is jelenthetne a parlamentben. A Smer, a Republika, a Hlas és a listára felkéredzkedett SNS esélyei pedig egy blokkban már nem teljesen kilátástalanok.
Gesztusok a szélsőség felé
A Republika egyelőre nagyon óvatosan nyilatkozik az együttműködés módozatairól. Milan Uhrík az együttműködés margójára a Pravda napilapnak kijelentette, vannak közös témáik a jelenlegi kormánypártokkal, de ugyanennyire fontosnak tartják az oligarchák és a régi politikai elit ellen való fellépést is. Márpedig kevés olyan politikus fonódott össze a politikával, mint a közéletben huszonöt éve vezető szerepet vállaló Robert Fico.
A Republika ugyanakkor több témában is azonosul a kormánypártokkal: hangsúlyosan unióellenes vagy uniókritikus, vagy éppen fellépne az országban ténykedő külföldi szervezetek ellen és a nemzeti szuverenitás védelmében. Mivel a Smer hangsúlyosan eltávolodott a baloldali eszméktől és az antifasiszta örökség szavakban való hangozatásától, sokkal kevesebb akadálya van egy ilyen koalíciónak most, mint akár 2023 előtt.
A kormánykoalíció más módon is igyekszik a Republika tudtára adni a szimpátiáit. Az alkotmány megváltoztatása, a büntető törvénykönyv külföldi szervezetektől való befolyásolást büntető változtatásai mind olyan törvények, amelyek mögé egy parlamentben ülő Republika-frakció probléma nélkül besorakozna.
Legújabban pedig az SNS terjesztett be egy olyan tervezetet, amely a szélsőséges ideológiák terjesztéséhez kapcsolódó büntetési tételeket mérsékelné jelentősen. A fejlemények arra mutatnak, hogy a kormánykoalíció nyit és gesztusokat gyakorol a szélsőségek felé szavakban, valamint tettekben. A kérdés csak az, hogy mennyire lesz ez elég a választáson.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben a közéletben sok szó esik Robert Fico oroszpárti gesztusairól és az ellenzék kormányzási esélyeiről, a szlovákiai politikai élet egyik legaktívabb pártja továbbra is a parlamenten kívüli Republika. A szélsőjobboldal évekre része marad a hazai közéletnek.
Miközben Robert Ficónak és a Smernek, valamint két partnerének, a Hlasnak és az SNS-nek a hangvétele is radikalizálódik, a közvélemény-kutatások adatai szerint továbbra is egy olyan párt képes becsatornázni a választókat, amelyik nincs is a parlamentben: a közösségi médiában és a választói körében is kiemelten aktív Republika.
Öt százalékon felül
A közvélemény-kutatók egyetértenek abban, hogy a Marian Kotleba-féle ĽSNS romjain létrejött Republika egy idő előtti választáson bejutna a parlamentbe. A Focus áprilisi felmérése szerint a Milan Uhrík vezette párt népszerűsége 8,2 százalék körül mozog, az AKO hét százalékra méri a párt támogatottságát, az NMS 8,8 százalékot mutatott ki a pártnak. Szinte biztosnak tűnik, hogy a Republika benne van az ország legnépszerűbb öt pártja között.
A 2021 után, pártátnevezéssel létrejött, valójában azonban a Mi Szlovákiánk Néppárttól (ĽSNS) elüldözött képviselők résztvételével létrejött Republikának nagyon kevés hiányzott ahhoz, hogy már az előző, idő előtti választáson is a parlamentbe jussanak.
A párt a Smer és az SNS eredményes mobilizációjára fizetett rá: a bizonytalankodó választóinak egy része inkább a radikalizálódó Robert Ficót vagy Andrej Danko független személyiségekkel feltöltött SNS-listáját választotta, a Republika pedig 4,75 százalékos eredménnyel nem jutott be a parlamentbe.
A szélsőségesek később azonban javítottak, és nem kis mértékben ez is hozzájárult a láthatóságuk növekedéséhez. A Republika népszerűsége a 2024-es európai parlamenti választáson kilőtt, a párt 12,5 százalékot szerezve két brüsszeli mandátumot is szerzett magának, és azóta is kimondottan aktívnak számít az EP-ben. A Republika európai helyzete annyiban sajátságos, hogy „félig” a radikális pártokat tömörítő Szuverén Nemzetek Európája (ESN) platform tagja. Az ESN ugyanis befogadta Milan Uhrík pártelnököt, de a szélsőjobboldali nézeteiről elhíresült Milan Mazurek még ennek a pártcsaládnak is túlságosan radikálisnak bizonyult.
Uralják a Facebookot
A Republika az állami támogatásnak és az európai forrásoknak köszönhetően anyagilag is megáll a lábán, de a párt aktivitása a régiókban és a Facebookon mutatja, hogy alanyi jogon népszerűek. A Republika központi oldalán túl kifejezetten aktív és erős jelenléttel bír több képviselő is, Mazurek és Uhrík mellett például Miroslav Suját érdemes kiemelni.
Magyar szempontból érdekes fejlemény, hogy a Republika integrálta többek között az SNS exképviselőjét, Rafael Rafajt is, aki az elmúlt hónapokban a Szlovák Értelmiségi Szövetség munkájába besegítve több magyarellenes feljelentés háttéranyagainak összeállításában is szerepet játszott.
A párt vezető és visszatérő témái között szerepel az „oktatást eluraló liberális lobbiszervezetek” elleni küzdelem, az Európai Unió vezetésének kritikája és az európai parlamenti viszonyok bírálata, újabban a zöldpolitika kritizálása. A Republika EP-képviselői hangsúlyosan kiálltak Magyarország vétójogának megvonása ellen is, a nemzeti szuverenitás védelmében.
Néha egészen bizarr kombinációkat is eredményez a szélsőjobboldali hangvétel. Több képviselő például kimondottan pozitív hangnemben emlékezett meg a fasizmus elleni küzdelem emléknapjáról (a második világháború végéről) és koszorúztak is az ünnepségeken. A vonatkozó facebookos bejegyzések kimondottan népszerűek, organikus módon is – a politikusok híradásait jellemzően nem reklámozzák, ennek ellenére több százan kedvelik, a legeredményesebb bejegyzések a népszerűségükben pedig Robert Fico állásfoglalásaival versenyeznek. Milan Mazurek május 7-i uniókritikus beszédét például huszonnyolcezren kedvelték és hétezren osztották meg a Facebookon – nem is beszélve más, alternatív csatornákról, mint a Telegram vagy a párt Whatsapp-hálózata.
A Republika gyakorlati tömegmozgósító erejét mutatja, hogy a párt tevékeny szerepet vállalt a Szlovák Megújhodási Mozgalom (SHO) népszavazási kezdeményezésében. Az SHO többek között a párt aktivista hálózatának is köszönhetően 400 ezer aláírást gyűjtött össze és adott le május elején az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók eltörlése kapcsán – az elnöki irodának még májusban döntenie kell arról, mit tesz a javaslattal.
Nem barátai senkinek
Bár a Republika a legtöbb elemzésben a Smer és a jelenlegi kormánypártok lehetséges koalíciós partnereként szerepel, a két párt között egyáltalán nem felhőtlen a viszony. Még rosszabb a helyzet az esetleges harmadik partner, a Hlas kapcsán, amelynek képviselőit a szélsőségesek sok esetben egyenesen árulónak látják – Tomáš Drucker oktatási miniszteren például az esélyegyenlőségi aktivisták iskolai jelenlétét kérik számon.
A Republika az elmúlt hónapokban például hevesen bírálta a száj- és körömfájással kapcsolatos intézkedéseket, többek között az állatok tömeges leölését. Uhrík és Suja a járvány idején külön látogatást tett Dél-Szlovákiában: beszéltek többek között azzal a hölggyel is, akinek az állataival a tiltakozása ellenére végeztek a hatóságok – ezt a videót 1,2 millióan tekintették meg. A Republika emellett előszeretettel bírálja a tranzakciós adót és az ország gazdaságának állapotát is, vagy a környezetszennyezőnek vélt beruházásokat – például a Nagysurányba tervezett akkumulátorgyárat.
A politikai innováció több más téren is tetten érhető: a Csehországban előretörő Motoristáktól például a zöldpolitika bírálatát tanulták el, de a párt hivatalosan is motorostrikókat forgalmaz, ezzel jelezve, hogy nem kérnek a villanyautókból és a belső égésű motorok betiltásából.
A nézeteltérések miatt nem a legjobb a viszony a kormánypártokhoz kötődő influenszerek és a párt vezetői között sem. Daniel Bombic, a kormányközeli blogger és Suja például keveredett már ordítozásig fajuló konfliktusba, az előzetes letartóztatásban levő férfival kimondottan rossz a párt viszonya. A Republika úgy látja, hogy Bombic 2023 után Fico kedvéért elárulta korábbi szövetségeseit. Kérdés, hogy ezek a konfliktusok útjába állnának-e egy esetleges választási szövetségnek: a Republikától a többi hagyományos párt ugyanis még távolabb áll, mint a Smer.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
