Június 4-én döntött Brüsszel: 2026. január 1-től euró lesz Bulgáriában. (Hivatalosan a döntés csak július 8-án lesz, de a mostani előzetes döntés után szinte kizárt ellentétes döntés júliusban.)
A magyar médiákban sok dilettantizmus jelent meg ezzel kapcsolatban. Pl. hogy ezentúl lesz az euró-bankjegyeken cirillbetűs szöveg is: a valóságban van már 2013 óta van, amióta kijött a legújabb, ma is használt dizájn.
Ez egyébként vad vitákon ment keresztül. Az nyilvánvaló volt, hogy a cirillbetűs szöveg a bolgár cirill ábécé szerint kell, hogy legyen, lévén Bulgária az egyetlen EU-tag, melyben a hivatalos nyelv cirillbetűs. Ugyanis az egyes cirill ábécék nem azonosak, ukránul pl. az euró neve євро, s nem евро, mint bolgárul.
Szóval az eredeti EU-s álláspont az volt, hogy nem kell kiírni a bankjegyekre a pénz nevét az egyes nyelveken, kivéve ha azoknak az írásrendszere eltérő. Azaz a latinbetűs nyelvek esetében csak EURO szöveg lehet, s nem annak helyi verziója – ezért nem szabad kiírni a magyar EURÓ verziót se -, viszont van 3 tagállam, ahol a más írásrendszer van: Bulgária, Ciprus, Görögország.
A többi 4 latinbetűs nyelv, ahol a név nem „euro”:
- lett: eiro,
- liván: euras,
- máltai: ewro,
- szlovén: evro.
A görög szöveg esetében is komoly vita volt. Az eredeti terv szerint ΕΥΡΟ kellett volna, hogy legyen. Azonban gyorsan felhívták a nyelvészek a figyelmet három „apróságra”:
- az Υ betű ejtése sose volt „u”, ez az ógörögben „ü”, vagy – ha kettőshangzó része – redukált „u”, a mostani görögben meg vagy „i” vagy – ha kettőshangzó része – „v”,
- másrészt maga az „Európa” szó görög eredetű, s az eredetiben nem Ο, hanem Ω van, hiszen ΕΥΡΏΠΗ, így nincs ok, hogy ne Ω legyen,
- azokon a nyelveken, ahol EURO a leírt alak, a kiejtés sokféle: lásd olaszul kb. úgy mondják, mint magyarul, de franciául „öró”, németül meg „ojro”, stb., szóval nincs ok a görög esetében másképp eljárni, eleve nincs is mihez viszonyítani, hiszen nincs közös kiejtés.
Szóval a görög verzió így ΕΥΡΩ lett – ha kisbetűkkel írjuk, akkor ΕΥΡΏ lenne, ilyenkor kötelező kiírni a hangsúlyjelet is -, azaz ahogy ez van a görög helyesírás és ejtés szerint, nagyjából „évró” alakban ejtik a görögök.
Erre hivatkozva harcolta ki a bolgár fél, hogy akkor a szöveg cirill verziója se ЕУРО legyen, hanem ЕВРО, ahogy ez bolgárul szokásos. Hiszen az összes többi „eu”-t tartalmazó görög jövevényszó esetében is „ev” a bolgár írás és ejtés, ahogy mellesleg a modern görögben is van.
Van aki siet, a helyi Lidl-üzletek elkezdték az árakat kiírni duplán, pedig csak a jövő hónaptól kötelező:
Vicces botrány. Idős nyugdíjas nénik, ezeket a feliratokat tömegesen úgy értelmezték, hogy jelentős akció van, 50 %-os árengedmény, az € jel biztos valami engedményt jelent, így a pénztárnál az eurós árat akarták kifizetni levában. Aztán fel voltak háborodva, hogy az árak nem estek a korábbi felére.
A bolgár társadalom a kérdést illetően két radikális csoportra oszlik:
- az egyik szerint kb. a „gazdagok klubjában” leszünk, s itt a paradicsom,
- a másik szerint kb. ezentúl Brüsszel államosítja mindenkinek a bankszámláját, s a pénz el lesz küldve az ukránoknak.
Szerintem meg semmi különös nem fog történni. Pozitív hatása az eurónak biztosan nem lesz. De negatív se igazán: a bolgár gazdaság régóta alig működik, ezen rontani már úgyse lehet. Enyhe negatív hatásra számítok, mint ami Szlovákiában volt.
Személyesen engem az egész nem érdekel magánemberként. Nem számítok semmi jóra a jelenlegi uralkodó európai rendben, s bár vannak halvány remény gondolataim, racionálisan inkább a rosszra számítok, aki pedig a rosszra számít, az nem képes csalódni. Túléljük, kibírjuk, igyekszünk a lehető legkevesebbet érintkezni a renddel – ez életelvem.
Mint a 60-as évekbeli orosz viccben:
- Nézted a pártkongresszust? Bemondták, hogy jólét lesz.
- Átéltük Sztálint, átéltük a háborút, majd csak túléljük a jólétet is…
Egyébként a bolgár leva 1881-ben lett bevezetve. 1928-ig aranyalapú volt. Az infláció miatt 1952-ben be lett vezetve az új leva. A bevezetése akkor gazdagadó is volt, azaz készpénzben nem lehetett bármennyi régi levát beváltani, viszont bankszámlákon annál kisebb volt az árfolyam, minél több a pénz a számlán. Normál esetben 100 régi leváért 1 újat adtak. Viszont az áraknál 1:25 volt a váltás, azaz minden ár a 4-szerese lett hirtelen. 1962-ben le lett vágva 1 nulla a levából, lett még újabb leva, itt már nem volt kifosztó típusú átváltás. S végül a negyedik leva 1999-től van, ez a mai, ez a korábbiból lett 3 nulla levágásával.
Mi mint unatkozó bölcsészemberek az eurót szanszkritül szólítjuk: यवनरूप्य – ejtve: „javanarúpja” – szó szerint „nyugati ezüst”, az ókori indiaiak nem tekintették Európát önálló kontinensnek, hanem egyszerűen Ázsia nyugati végének könyvelték el, így a „nyugat” szó jelentette Európát, az „ezüst” meg általános pénznem-elnevezés, szanszkritül „rúpja”, magyarosan „rúpia”, ma is így nevezik több dél-ázsiai ország pénznemét. Szóval „nyugati rúpia” – szebben hangzik.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
