A szlovákiai háztartások vagyona az elmúlt években első ránézésre jelentősen nőtt, ám ezt a képet torzítja az infláció és a vagyon szerkezete is.
A VÚB bank elemzéséből – amely a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) háztartások pénzügyi helyzetéről és fogyasztásáról szóló felmérésén alapul – kiderül, hogy a növekedésből elsősorban az ingatlantulajdonosok profitáltak, különösen azok, akik jelzáloghitellel finanszírozták azokat. Ezzel szemben az ingatlannal nem rendelkező háztartások vagyonuk érezhető csökkenésével szembesültek, nemcsak reálértéken, hanem nominálisan is.
Az infláció rányomta bélyegét a vagyon reálértékére
A szlovákiai háztartások nettó vagyona 2021 és 2023 között nominálisan csaknem 30 százalékkal nőtt. A mediánérték 97 ezer euróról 125 400 euróra emelkedett. A magas inflációval való korrigálás után azonban ez mindössze mérsékelt, 4 százalékos reálnövekedést jelent. Az infláció tehát jelentősen rontotta a vagyon reálértékét, és egyúttal elmélyítette a különbségeket az egyes háztartási csoportok között.
„Szlovákiában a vagyont és annak értékbeli alakulását az ingatlanok dominálják. Így, amikor a medián vagyon 2021 és 2023 között 29 százalékkal nőtt, a növekedés fő hajtóerejét a házaink és lakásaink árai, valamint a hozzájuk kapcsolódó jelzáloghitelek törlesztése jelentette. Ez a magasabb vagyon azonban nem jelent automatikusan nagyobb pénzügyi ellenállóképességet”
– figyelmeztet Zdenko Štefanides, a VÚB bank vezető közgazdásza.
Kulcsfontosságú a vagyon szerkezete
Pontosan a vagyon szerkezete bizonyul kulcsfontosságúnak. Az NBS jelentésében hangsúlyozza, hogy még egy nagy vagyonnal rendelkező háztartás is sebezhető lehet, ha hiányzik a megfelelő likvid tartaléka. Ez különösen az ingatlantulajdonosokat érinti, akik ugyan „papíron” meggazdagodtak, de vagyonuk nagy része ingatlanban van lekötve. Egy váratlan bevételkiesés vagy előre nem látható kiadás esetén így gyorsan bajba kerülhetnek.
Az infláció paradox módon a jelzáloghitellel rendelkező háztartásoknak segített. Reálértéken ugyanis csak azoknak nőtt a nettó vagyona, akiknek volt jelzáloghitelük. A hitelmentes ingatlantulajdonosok nettó vagyona az inflációval korrigálva kismértékben, körülbelül egy százalékkal csökkent. Még jelentősebb visszaesést könyvelhettek el az ingatlannal nem rendelkező háztartások: medián nettó vagyonuk reálértéken 30, nominálisan pedig 13 százalékkal csökkent.
„Ezt vélhetően a 2022-es és 2023-as inflációs sokk okozta, amely arra kényszerítette őket, hogy a megtakarításaikhoz nyúljanak a korábbi reálfogyasztási szintjük fenntartása érdekében” – magyarázza Štefanides. Hozzátette ugyanakkor, hogy a felmérés egyik pozitívuma a „fizetéstől fizetésig” élő háztartások arányának csökkenése: 2023-ban ez körülbelül 26 százalék volt, míg 2014-ben még 37-38 százalék.
Élet fizetéstől fizetésig
Közgazdasági értelemben a fizetéstől fizetésig élés azt a helyzetet jelenti, amikor a háztartás likvid pénzügyi vagyona (például bankbetétek) nem éri el a havi jövedelmének felét sem. Ez nem feltétlenül jelent szegény háztartást. Gyakran olyan emberekről van szó, akiknek van saját lakásuk vagy házuk, de nincs elegendő készpénztartalékuk. Egy egyszerű háztartási gép meghibásodása vagy váratlan kiadás komoly gondot okozhat. A valóban legsebezhetőbb csoport – akik szó szerint egyik napról a másikra élnek, minimális vagyonnal – a lakosság körülbelül három százalékát teszi ki.
A pénzügyi sebezhetőség kockázata
Az adatok azt is mutatják, hogy a pénzügyi sebezhetőség kockázata szorosan összefügg az iskolai végzettséggel, a pénzügyi műveltséggel és az életkorral. A magasabb végzettségű és a pénzügyekhez jobban értő háztartásoknál kisebb a valószínűsége a kritikus helyzetnek, míg a fiatalabb háztartások lényegesen sebezhetőbbek. A nettó vagyon reálnövekedése a 45-54 év közötti korosztályban és a 65 év feletti időseknél volt a legerősebb (több mint 10%). A fiatalabb háztartások minimális reálnövekedést vagy akár visszaesést tapasztaltak.
Vagyoni különbségek
A vizsgált időszakban a vagyoni különbségek enyhén mélyültek. A vagyoneloszlás egyenlőtlenségét mérő Gini-együttható 0,45-ről 0,47-re nőtt. Ez a folyamat ismét az ingatlanokkal van összefüggésben, amelyek Szlovákiában továbbra is a vagyon uralkodó formáját jelentik. A lakásárak emelkedése ugyanakkor további eladósodást ösztönzött: a jelzáloghitellel rendelkező háztartások aránya a 2021-es 25 százalékról 2023-ra közel 30 százalékra emelkedett.
A pénzügyi eszközök továbbra is másodlagos szerepet játszanak a szlovák háztartások portfóliójában. Bár a háztartások több mint 90 százaléka rendelkezik bankbetéttel, a részvényekbe, kötvényekbe vagy befektetési alapokba való befektetés aránya továbbra is alacsony. Pozitív jelzés, hogy a befektetési alapokba fektetők aránya majdnem megduplázódott (4-ről 8 százalékra), bár ez a növekedés főként a kisebb összegeket befektető háztartásoktól származott.
SITA
Nyitókép forrása: Shutterstock
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
